Ha már a magyar jobboldal szélein felvetődött a magyar kilépés gondolata, érdemes intő példaként tekinteni Nagy-Britanniára - már csak azért is, mert Nagy-Britannia a kilépése előtt is kevésbé volt integrálva az európai közös piacba Magyarországnál, a brit gazdaság kevésbé függött az európai piacoktól.

A kilépés a Guardian friss összeállítása szerint így is katasztrofális hatással volt a brit élelmiszeriparra, mely az elmúlt két évben csak a tíz legkeresettebb árucikkéből bő 370 millió fontnyival exportált kevesebbet az Unióba, mint a kilépés előtt.

A legdrasztikusabb mértékben a marhahús- és a sajtexport esett vissza, előbbi 2019-hez képest 37,1, az utóbbi 34,2 százalékkal. A leginkább keresett brit élelmiszeripari termékek közül egyedül a lazac kivitele nőtt, 2019-hez képest 12,6 százalékkal.

A brit Étel és Italszövetség adatai szerint amúgy az igazán brutális visszaesés a brexit első évében volt, 2020-hoz képest több termék exportja is nőni tudott. De hiába exportáltak 2021 első félévében 19,7 százalékkal több viszkit, mint 2020 azonos időszakában, a kilépés előtti időkhöz képest még 2021-ben is 12,4 százalékkal, értékében 82 millió fonttal (~33 milliárd forinttal) kevesebb viszkit exportáltak.

A brit export minden EU tagállam felé csökkent, a Németországba, Spanyolországba, Olaszországba irányuló része nagyjából a felével esett vissza a kilépés óta.

A visszaesést részben a bürokratikus terhek növekedése - az európai szabványoknak való megfelelés igazolása, a vámpapírok, élelmiszerbiztonsági engedélyek beszerzése -, nagyobb részt pedig az élelmiszerekre vonatkozó szigorúbb szállítási és beléptetési szabályok magyarázzák, melyek mind költségnövelő tényezők is.