Sztojka Attila interjút adott a Jelen hetilapnak, amiben az új romaügyi kormánybiztos elmondta, legfontosabb feladatainak a roma közösségekkel való párbeszédet tartja, de céljai közt az már nem szerepel, hogy a tankötelezettséget 18 évre emeljék.

A kérdésre, hogy nem kellemetlen-e a kormánynak, hogy Farkas Flórián még mindig pozícióban van, Sztojka azt válaszolta, nem gondolja, „hogy csak Farkas Flóriánról szólna a roma politika”.

Arról, hogy Nyíregyházán úgy számoltak fel egy romatelepet, hogy az ott élőket átköltöztették egy másik szegregátumba, Sztojka azt mondta, „nem dózerban gondolkodunk, nem hisszük, hogy pusztán a lakhatás körülményeinek javítása megoldja a problémát”, szerinte „a hangsúly az egyénen van”.

A felvetésre, hogy szakemberek szerint 2008 óta egyre mélyül a szegregáció az oktatásban, megintcsak „az egyénnel” példálózott, úgy fogalmazott, „a kiindulási pont az, hogy a szabad iskola­választás joga mindenkit illessen meg”, és „kérdés, hogyan él az egyén a szabad iskolaválasztás lehetőségével”.

A kérdésre, hogy kezdeményezné-e a tankötelezettségi korhatár visszaemelését 16-ról 18 évre, azt válaszolta, ő azt fogja „kezdeményezni az iskolában való bennmaradásuk elősegítése érdekében, hogy tartsuk fenn az ösztönző rendszereket: erősítsük meg a tanodahálózatot, tartsuk fenn az ösztöndíjrendszereket”.

Sztojka szerint „a legfontosabb cél az, hogy bármit teszünk is, az látszódjon a foglalkoztatásban”, mert lehet, „hogy valaki csak a nyolc általános végzi el, de olyan képességekkel fog rendelkezni, amelyek segítségével biztos megélhetést ad majd a családjának”. Ehhez hozzátette, hogy a közmunka „nem végcél, átmeneti, de nagyon aktív szakpolitikai intézkedés volt”, amivel néhány év múlva „mindenki tudott azonosulni”.

A járvány előtt bejelentett nemzeti konzultációról, amiben a gyöngyöspatai romák kártérítéséről is szó esett volna, Sztojka annyit mondott, „azzal értek egyet, hogy a munkáért jár bérezés”, és hogy „ha az elvi részét nézzük az ügynek – ami nyilván a társadalmat is megmozgatja –, ne gondoljuk, hogy egy kártérítéssel a problémát megoldottuk”.

Szerinte azért kellett volna a gyöngyöspatai romák kártérítéséről nemzeti konzultáció, mert „ez elvi kérdés”, és „bizonyos szervezetek abban motiváltak, hogy társadalmi feszültséget gerjesszenek”. A kérdésre, hogy a feszültséget esetleg nem Orbán Viktor gerjeszti-e azzal, hogy nem akar a bírósági döntés ellenére fizetni, Sztojka azt válaszolta, „nem”.