Helybenhagyta a Kúria a gyöngyöspatai szegregációs ügyben született másodfokú döntést, derül ki a bíróság keddi ítéletéből. Ezek szerint tehát

összesen közel százmillió forint kártérítés jár annak a 60 roma embernek, akiket jogellenesen különítettek el az iskolában, és ezzel alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítottak számukra.Az alperesek (vagyis a iskola fenntartói, korábban az önkormányzat, később a tankerület) kérték, hogy pénz helyett teljesíthessék a kártérítést természetben, vagyis képzés, oktatás formájában, ha pedig erre nem lenne lehetőség a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte.

A Kúria mindkét kérést elutasította. Egyrészt arra jutott, hogy „a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor”.

Másrészt a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, a Kúria szerint ezt a másodfokú bíróság kellően megindokoltan állapította meg. 

A kormány fő témája lett volna idén

A kormány január elején emelte országos témává a gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyet, amiben tavaly ősszel született másodfokú ítélet. A Debreceni Ítélőtábla szeptemberben kimondta, hogy az államnak összesen 99 millió forintos kártérítést kell fizetnie, amiért a Nekcsei Demeter Általános Iskolában származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.  

Január elején Horváth László, a Fidesz azóta miniszterelnöki megbízottá kinevezett képviselője állt elő azzal, hogy „milliókat dobnak a roma családok közé”, ami szerinte „igazságtalan, egyoldalú, túlzó, romboló”, és megakasztja a város fejlődését. Ez aztán központi eleme lett a kormány kommunikációjának, akárcsak a sorosozás, hiszen a perben a romákat képviselő CFCF Alapítvány a kormány szerint „Soros-szervezet”. 

Orbán Viktor az éves sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte, hogy kártérítést kaphatnak a roma gyerekek, majd heteken át minden Gyöngyöspatáról szólt a kormányközeli médiában, a Sajtóklubban például együttélésre és vécéhasználatra képtelen gyerekekről beszéltek. 

A kormány azt próbálta elérni, hogy ne pénzben, hanem természetben fizessék ki a kártérítést, de az érintettek erre nem voltak nyitottak. A Gyöngyöspata-ügy mentén iskolai szigorításokat is belengettek: felmerült a tantermek bekamerázása, az iskolarendészet felállítása és a gyerekek büntethetőségi korhatárának leszállítása, Horváth László pedig a rég megszüntetett „felzárkóztató osztályokat” sírta vissza. 

Februárban bejelentették, hogy nemzeti konzultációt tartanak a kártérítési ügyről, akárcsak „az iparággá vált börtönbizniszről” és „a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról”. A járványhelyzet végül a nemzeti konzultációval együtt az egész kommunikációs menetrendet felülírta.

A szegregáció senkinek sem jó

Az iskolai elkülönítés nemcsak gyöngyöspatai probléma, régóta sújtja az egész magyar oktatási rendszert, nem véletlen, hogy éppen a CFCF Alapítvány már 2007-ben pert nyert a hajdúhadházi szegregációs ügyben. Még abban az évben tanulmányt írtak a tiszaburai szegregációról, öt miskolci ügyfelük pedig 2010-ben kapott kártérítést az elkülönítés miatt. 

A szegregáció nagyon sokat árt a tanároknak és a diákoknak egyszerre, amiről februárban L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány Hajdú-Bihar megyei szociális modellprogramjának irányítójával is beszélgettünk. 

Szegregált iskolai közösségekből általában egyenes út vezet az elkallódáshoz, sokan kiesnek az iskolából, és később is egész életükben alacsony státuszú, rosszul fizető munkákat végeznek. A szegregált iskolákban több a nehezen kezelhető, problémás gyerek, ami megnehezíti a tanárok munkáját, sokan közülük inkább másik iskolába mennek, ami tovább rontja a színvonalat. 

A szegregációnak számos rendszerszintű oka van, amit valamelyest helyi szinten is lehet ellensúlyozni, Hódmezővásárhelyen például még Lázár János polgármestersége alatt sikerült. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen.