Kövér László kikapcsolta az egyik DK-s képviselő mikrofonját, amiért az Alaptörvény kukába dobásáról beszélt

POLITIKA
2021 szeptember 20., 16:26

A DK-s Arató Gergely hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogyan bontaná le Dobrev Klárával az alaptörvényt és a kétharmados törvényeket, amire Kövér László a házelnöki pulpitusról kezdte magyarázni, miért nem lehet ilyesmiről beszélni az országgyűlés előtt.

link Forrás

Az, hogy önök már másfél éve, sőt több mint másfél éve tartanak fenn alkotmányon kívüli, jogállamon kívüli jogrendet. Az, hogy lehallgathatnak bárkit a jelenlegi jogszabályok szerint, mutatja, hogy az önök Alaptörvénye egy fabatkát sem ér. Ennek az Alaptörvénynek egyetlen célja van, hogy az önök korlátlan hatalmát - és ennek fedezete mögött - a korlátlan lopását biztosítsa és garantálja” -mondta Arató, majd arról kezdett beszélni, hogy Dobrev Klárának

„nem fog megremegni a keze akkor, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt” .

Arató azt üzente a fideszeseknek, nem hagyják majd, hogy a kétharmados jogszabályok mögé bújjanak, mert a Dobrev-kormánynak „lesz bátorsága és ereje arra, hogy széttörje ezeket a bilincseket, amelyekkel önök akadályozzák a népakarat érvényesülését”. Majd amikor a DK-s képviselő arról kezdett beszélni, hogy Polt Péter vagy a Médiatanács bebetonozása, a Költségvetési Tanács vétójoga és az Alkotmánybíróság teletömése „a saját pártkádáreikkel” alkotmányellenes, Kövér László kikapcsolta a mikrofonját.

A házelnök úgy érezte, figyelmeztetnie kell, hogy a Dk-s képviselő eljutott arra a pontra, „ami átlépi az alkotmányosság határát, holott ön az Alaptörvényre esküt tett, mindegy, hogy mit gondol egyébként az alaptörvényről, erre az Alaptörvényre esküt tett, hiszen ha nem tett volna, nem lehetne itt most képviselő.

És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni - egyelőre csak - uszítás. És nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna”.Kövér annyit megengedne az ellenzéknek, hogy a Parlament falain kívül beszéljenek ilyesmiről, „mert szólásszabadság van”, de szerinte itt a képviselő ezt nem teheti meg, mert elveszi tőle a szót.

Miután Arató visszakapta a szót, még elmondta, hogy a mostani Alaptörvény szerint is mindenki jogosult és köteles fellépni a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló törekvések ellen. Majd az ellenzék többi tagjának azt üzente, hogy aki szerint kétharmados többség nélkül nem lehet hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, ne vállalkozzon kormányzásra.

Az utolsó mondat megint átléphette Kövér László ingerküszöbét, mert újabb előadásba kezdett. Szerinte ha a DK a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül akarják megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni,

akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória”.Csak az Alkotmánybíróság dönthet arról, mi számít alkotmányellenesnek, illetve a köztársasági elnök is, aki visszaküldheti a törvényeket. Ezért Kövér szerint a DK-s képviselő olyan dolgokkal fenyegetőzik, amit csak az utcán tehetne meg, de a parlamentben ilyet nem mondhat. Majd az alkotmányjogi fejtegetés végére érve kommunistázni kezdett: „Egy olyan utódpártnak a képviselője ön, amelyik egyébként a magyar történelemben többször forgatta fel az alkotmányos rendet. Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap, mert 134. is lesz, arról biztosíthatom.”

Arról, mit jelent, hogy Dobrev Klára feles többséggel bontaná le az Alaptörvényt, és ennek milyen veszélyei vannak, nemrég részletesen írtunk.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.