Nagyon izgalmas vita bontakozott ki Dániában egy múzeum és egy művész között, ami egyszerre szól arról, hogy mi számít művészetnek és hogy mi számít lopásnak. Az Aalborg városában lévő Kunsten modern művészeti múzeum felkérte az ismert dán művészt, Jens Haaningot, hogy egy most induló kiállításra készítse el két korábbi művének másolatát. A kiállítás a munka jövőjéről szól, a művek pedig, amelyeknek a reprodukcióját kérte a múzeum, nagyon sok pénzből állnak két vászonra ragasztva: az egyiken egy dán átlagfizetésnek megfelelő összeg dán koronában, a másikon egy osztrák euróban. Az alkotáshoz a múzeum szolgáltatta is az alapanyagot, 534 ezer dán koronát.

Haaning viszont úgy döntött, hogy a több mint 10 éves műveinek másolata helyett egy új művet küld. Egész pontosan, hogy elküld két üres vásznat bekeretezve, a pénzt pedig elteszi a művészet nevében.

A művész erről hosszú levelet is írt a múzeumnak, amelyet amúgy a két üres vászonnal együtt kiállítottak. Ebben azt írja, hogy az új, konceptuális alkotás, amely a "Fogd a pénzt és fuss" címet viseli, művészi szempontból sokkal értékesebb, mint amit a Kunsten rendelt, akár tízszeresen vagy százszorosan is. Szerinte az üres vásznakat bemutató mű arról szól, hogy kritikusan kell hozzáállnunk azokhoz a struktúrákhoz, társadalmi intézményekhez, amelyekben részt veszünk, amelyek az életünket irányítják. És ha kell, fognunk kell a pénzt és futni!

A múzeum vezetői ezt egészen máshogy látják, szerintük Haaning egyszerűen elrakta a neki amúgy kölcsönadott pénzt. Az 534 ezer korona ugyanis a munkaanyag lett volna, amit a múzeum a kiállítás végén szeretett volna leszedni a vászonról és eltenni.

A Kunsten kurátora, Lasse Andersson szerint a mű a Haaning által említett témák helyett inkább azt a témát feszegeti, hogy meg kell-e dolgoznunk a pénzért, vagy csak úgy eltehetjük. Neki pedig az a határozott véleménye, hogy nem tehetjük csak el, így ha Haaning nem fizeti vissza a pénzt a kiállítás végéig, akkor a múzeum jogi lépéseket tesz. Haaning a CNN-nek azt nyilatkozta, egyáltalán nem érti, mi a múzeum baja, egyáltalán nem érzi lopásnak azt, amit csinált, és nem tart attól, hogy komoly következményei lesznek ennek az egésznek. Amúgy pedig azt mondta, hogy ha megcsinálta volna az eredeti műveket, akkor a stúdió költségei és egyebek miatt vesztett volna pénzt a projekten, annak ellenére, hogy a Kunsten a mű elkészítéséért, keretezéséért és szállításáért is fizetett.