A Mianmarban idén februárban katonai puccsot végrehajtó junta vezetése bejelentette, hogy hamarosan szabadon enged 5600 foglyot, akiket a puccs elleni tüntetések során tartóztattak le. Mindezt azután közölte a vezetés, hogy a délkelet-ázsiai országokat tömörítő kormányközi szervezet, az Asean bejelentette, nem fogják beengedni a szervezet következő találkozójára a katonai diktatúra vezetőjét.

Min Aung Hlaing azért nem vehet részt a csúcstalálkozón, amelyre Joe Biden amerikai elnök is hivatalos, mert bár tavasszal ígéretet tett az Aseannak, hogy lépéseket fog tenni a mianmari helyzet konszolidálására, nem így történt. A bejelentés elég komoly állásfoglalás volt a szervezettől, amely általában tartózkodik attól, hogy beavatkozzon tagjai belügyeibe. Az Asean tavasszal különmegbízottat is akart küldeni Mianmarba, hogy tárgyalásokat kezdjen a katonai vezetés és a megpuccsolt civil kormány tagjai között. A szervezet egy magas rangú brunei-i diplomatát küldött volna az országba, aki viszont visszalépett, amikor kiderült, hogy a katonai junta nem hagyja, hogy találkozzon a február óta bebörtönzött, Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí-val.

A hadsereg a februári puccs óta összesen 7300 embert börtönzött be, az erőszakba forduló tiltakozások során pedig legalább 1178 embert öltek meg, akik közül 131-en azután haltak meg, hogy őrizetbe vették őket. A Guardian cikke szerint a tüntetők szabadon engedésének hírére sok bebörtönzött tüntető, újságíró és politikus családtagja a börtönökhöz sietett, hogy megpróbálják kideríteni, hozzátartozóikat szabadon engedik-e. A junta viszont egyelőre nem közölt semmit arról, hogy kik kerülhetnek szabadlábra, és milyen szempontok szerint választják ki, hogy ki marad őrizetben. Emberi jogi szervezetek szerint a lépés nem annak a jele, hogy a katonai vezetés lazítani akar az elnyomó rendszeren. Ehhez arra lenne szükség, hogy engedjék szabadon Aung Szan Szú Csít és a többi, demokratikusan megválasztott vezetőt is.