Novák Katalin videóban jelentette be a múlt szombaton, hogy azok a szülők, akik magánbölcsődébe viszik a gyerekeiket, akár havi maximum 40 ezer forintos támogatást is kaphatnak a Magyar Államkincstártól.
Ez elsőre jól hangzik, de mégis furcsa, ezért megnéztük mi van a kecsegtető ajánlat mögött.
A választások közelednek, ilyenkor sűrűsödni szoktak a hangzatos népjóléti bejelentések. Novák Katalin is úgy tálalta, mintha ez a támogatás új elem lenne, pedig valójában a Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása névre keresztelt program már 2019 óta létezik uniós pénzek felhasználásával.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a program ugyan nem új, de néhány ponton megváltoztatták, bár erről Novák Katalin nem beszélt a videóban: kiterjesztették például a bölcsődei szolgáltatásokon (így a családi bölcsődén, munkahelyi bölcsődén) túl a napközbeni gyermekfelügyeletre is. A napközbeni gyermekfelügyeletet a bölcsődei vagy óvodai nevelésben nem részesülő, illetve a kötelező óvodai, iskolai nevelés alól felmentett gyerekek esetében, 20 hetes kortól 14 éves korig lehet igénybe venni. Szűcs Viktória információi szerint azonban évről évre csökken a napközbeni gyermekfelügyeletet igénybe vevők száma, illetve eleve kevesen veszik igénybe 3 év alatti gyermekek esetében.
A programra azok a szülők pályázhatnak, akik szeretnének visszamenni dolgozni, de a gyerekük nem jutott be állami, önkormányzati fenntartású bölcsődébe, vagy nincs is bölcsőde azon a településen, amelyiken laknak.
A pályázás feltétele, hogy a szülőnek nem szabad aktív munkahellyel rendelkeznie, hiszen épp a visszatérés támogatása a cél, csakhogy a gyereknek már magánbölcsődébe kell járnia ahhoz, hogy pályázni lehessen a támogatásra, vagyis a szülőnek már ki kell tudnia fizetni a havi díjat. Emellett a támogatáshoz azt is igazolni kell, hogy a gyereket nem vették fel állami bölcsődébe, de bizonyos településeken nincs szükség ilyen igazolásra, ha nincs az adott településen intézmény, vagy lehet tudni, hogy túltelített.
Egy olvasónk szerint viszont nagyon macerás megkapni a támogatást, legalább 40 perc, mire minden igazoló dokumentumot sikerül feltölteni, ráadásul a magánbölcsődében kapott számlákat minden hónapban le kell adni, mert az alapján jár a támogatás. A dokumentumok benyújtása után pedig még legalább 50-60 nap, amíg a Magyar Államkincstár folyósít.
De mire elég ez a havi 40 ezer forint? Attól függ, hogy hol van az adott bölcsőde. A magánbölcsődék árai nagyon eltérők a fővárosban és vidéken. A Pénzcentrum körképe szerint a fővárosban 110-120 ezer forint körül mozognak, míg a vidéki nagyvárosokban 40 és 70 ezer forint között. Ha egy családi bölcsőde kap állami normatívát, akkor a havi térítési díj maximum 85 ezer forint lehet 2021-ben, ha viszont nem kap állami támogatást, akkor bármennyit kérhet.
Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzati fenntartású bölcsődék körülbelül felében is van térítési díj, és ezekre egyáltalán nem vonatkozik a térítési támogatás.
A BDDSZ elnökének nincs pontos adata arról, hogy hányan veszik igénybe az állam által felkínált támogatást, de abból, hogy reklámozzák, arra lehet következtetni, hogy nem lehet sok igénylő, mert akkor már elfogyott volna az uniós keretösszeg.
Van abban valami furcsa, hogy az állam pénzt ad arra, hogy az állampolgárok magánbölcsődébe vigyék a gyereküket, holott pont az lenne a cél, hogy minél többen vegyék igénybe az állami szolgáltatásokat. Ez az óvodáknál és az iskoláknál így is van, de a bölcsődék esetében azért más a helyzet, mert évek, sőt évtizedek óta férőhelyhiány van.
Szűcs Viktória szerint azonban ez a program egyáltalán nem segít a férőhelyhiányon:„Ez egy kényszermegoldás. Sokkal olcsóbb az államnak, ha ad a szülőknek 40 ezer forintot, hogy vigyék magánbölcsődébe a gyereküket, mint felépíteni egy komplett bölcsődét.”
A kormány évek óta sorra teszi az ígéreteket, hogy növeli a bölcsődei férőhelyek számát, csak az ígéreteket valahogy sosem sikerül betartani:
Novák Katalin a miniszterelnök bejelentése után letagadta, hogy valaha is azt mondta volna, hogy 2018-ra lesz 60 ezer férőhely, szerinte mindig is 2020-ról beszélt.
És meglett-e 2020-ra a 60 ezer? Nem. A KSH adatai szerint 2020-ban 50 208 bölcsődei férőhely volt. Ez azt is jelenti, hogy nem teljesült Orbán Viktor ígérete sem, ugyanis állítása szerint 2021-ben már csak 6 ezer hely létrehozásáról kellett volna gondoskodnia a kormánynak, ehhez képest csaknem 20 ezer férőhely hiányzik, ami aligha lesz meg ebben az egy évben. Szűcs Viktória sem tartja valószínűnek, hogy év végéig, tehát két és fél hónap alatt valamilyen csodálatos hajrával teljesítik a hetvenezret, de ő már a bejelentésnél is szkeptikus volt.
Nemcsak azzal van a baj, hogy nem sikerült elérni a beígért számot hanem azzal is, hogy a meglévő számok sem takarnak minden esetben valós férőhely-növekedést. Szűcs Viktória szerint ugyanis a KSH-adatokból kiolvasható, 2010-hez viszonyított 18 ezres férőhelybővülés nem jelent minden esetben valós új férőhely-létesítést, hiszen az építkezés mellett kicsit trükköztek a jogszabályokkal is.
A BDDSZ elnökének becslése szerint az elmúlt 10 évben körülbelül 11 ezer férőhely jött létre pusztán a jogszabályváltozásoknak és átnevezéseknek köszönhetően.Ez a tendencia tovább tart, idén szeptember elsejétől ugyanis újabb módosítás után a családi bölcsődék csoportjaiba 7 helyett 8 gyereket lehet felvenni, ami újabb körülbelül 1000 férőhelyet eredményezhet.
Szűcs Viktória szerint komplex probléma, hogy miért nem sikerül elérnie a kormánynak a kitűzött célt, és miért nem növekednek valójában a férőhelyek. Az egyik probléma, hogy még ha a forrás biztosított is egy új bölcsőde megépítéséhez, kell valaki, aki megpályázza, aki nem csak a megépítési költségeket vállalja, hanem az üzemeltetést is legalább 5 évre.
Emellett a pályázati bírálati folyamat, a közbeszerzések és az építőipar túlterheltsége is lassítja a bölcsődeépítéseket, arról nem is beszélve, hogy a bölcsődékhez személyzet, munkaerő is kell, amit egyre nehezebb megszerezni. Mára már szinte képtelenség szakképzett személyzetet találni, aminek egyik oka az alacsony bér, a másik, hogy az eleve munkaerő-hiányos vidéki településeken szinte elérhetetlen akárcsak olyan jelölt, akinek megfelelő iskolai végzettsége volna.
Szűcs szerint a jogszabályok próbálnak alkalmazkodni ezekhez a feltételekhez, de ez sokszor a szabályok felhígítását jelenti, például idén szeptembertől úgy módosítottak, hogy számos, korábban jogszabályban rögzített kötelező eszközt, bútorzatot, berendezési tárgyat kivettek a felszerelési jegyzékből ezzel is „segítve” a bölcsődék létesítését.
Egy új bölcsőde felépítése legjobb esetben is legalább 1-1,5 év, de a mai viszonyok mellett ennél sokkal több idő, ezért is volt teljesen irreális az az ígéret, hogy 3 év alatt 70 ezer férőhely lesz.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.