• Lassan egy éve áll üresen a Vidámpark helyére tervezett Biodóm betonváza, ami egyszerre púp a főváros és a kormány hátán, mert már annyi pénzt öntöttek bele, hogy senki sem meri elengedni.
• Karácsonyék még az előző vezetéstől örökölték meg az elszállt projektet, a befejezésére nincs keretük, a kormány viszont nem akar több pénzt adni, így még sokáig maradhat a fóliasátorra hasonlító betontorzó a Városliget szélén.
• Szerdán a fővárosi vezetés új ajánlattal állt elő, egyben megmutatták nekünk, hogyan fest a félbemaradt épület.

Ahogy Dubajban fedett sípályát építettek a sivatag közepére, úgy a főváros korábbi vezetése és a kormány is teljesen reálisnak látta, hogy egy trópusi klímájú cápa- és elefántparkot tervezzenek a Vidámpark helyére. A Biodóm a Pannon Park központi épülete, 1,7 hektárt foglal el. Ebben a látogatók 2 kilométeres útvonalat járhatnának be. Egy ideig ment is minden a szokásos ügymenet szerint: az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett Biodómot a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István cége 32,6 milliárdért kezdte építeni.

Amikor 2019-ben az ellenzék vette át a vezetést a fővárosban, ez volt a legnagyobb csontváz, ami kiesett a szekrényből. Kiderült, hogy háttérszámítások nélkül kezdtek bele az építkezésbe, így a kormány által adott 43,7 milliárd nem lesz elég a befejezésre, még legalább 20 milliárd kellene. A nagy ijedségre Persányi Miklós azonnal le is mondott az állatkert vezetéséről. Csakhogy a kormány az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatnak már nem akar több pénzt adni,

így a munkálatok 2020 novembere óta állnak.

Szabadulnának a területtől

Az elszállt költségek miatt az új fővárosi vezetés már feljelentést is tett, az eljárást azonban egy rövid nyomozás után a rendőrség lezárta annyival, hogy szerintük nem történt bűncselekmény. De az építkezés befejezése és az állatok betelepítése után a Biodóm fenntartása további milliárdokat vinne el, mivel a trópusi klímájú épületet télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell, az energiafogyasztása egy kisebb budapesti kerületével vetekedhet. Ennek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester is azt mondta egy éve a Partizánban, hogy bár nincs pénzük a befejezésre, be kell fejezni. „Elköltöttünk rá nagyjából 60-at, most mi a túrót csináljunk vele? A világ legnagyobb fóliasátrát nem szeretnénk nézegetni.” Hozzátette, hogy amíg nem termel bevételt a jegyeladásokból, addig óriási veszteség az üzemeltetése is. Bár az építésre elköltött közpénz szerinte sem fog megtérülni, legfeljebb annyit lehet elérni, hogy az állatkert és a biodóm a saját bevételeiből el tudja tartani önmagát.

Akkor a főpolgármester még kizárta, hogy a pénzért cserébe bármit is átadnának az államnak: „Azért nem szeretnénk átadni, mert akkor a végén elindul egy kreatív gondolkodás, hogy akkor adjuk át a 150 éves állatkertet is a Koós Károly-féle épületekkel. Szóval nem szeretnék ebbe az utcába belemenni.”

A félig befejezett Biodóm azóta is egy óriási nejlonzacskóval befedett betontorzóként áll a Városliget mellett, a Fővárosi Önkormányzat tavaly, még a építőipari árak elszállása előtt 16,4 milliárdra becsülte a befejezéshez szükséges költségeket, de a kormánytól azóta sem kaptak választ arra, hogy besegítenének-e.

Közben a Biodóm csak eszi a pénzt, a Népszava szerint a létesítmény őrzése, karbantartása, temperálása havi 100-200 millió forintba kerül, amit az amúgy is a csőd szélére került önkormányzat fizet. Ráadásul a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland úgy számolt, hogy ha meg is lenne a pénz, még legalább három év kellene, hogy a végére érjenek. Arra a kérdésünkre, hogy a fenntartás eddig mennyi pénzébe került az állatkertnek, Szabó egyelőre nem tudott pontos számokat mondani.

Szerdán Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azzal állt a sajtó elé, hogy a telekalakítás után az állam vegye át a Biodómot, és fejezze be az építkezést. Ehhez ezt a területet jogilag leválasztanák az állatkertről. Úgy számol, hogy az önálló ingatlanná alakítás és ehhez kapcsolódóan az átadásról szóló megállapodás előkészítése nagyjából 10 hónapot vesz igénybe. Ugyanakkor a későbbi üzemeltetés jogát megtartanák a fővárosnál, mivel nem akarnak párhuzamosan két állatkertet működtetni.

Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az ATV-nek arra panaszkodott, hogy nem tudják, miért áll az építkezés. „Nem tudjuk, hogy mi a késlekedés oka, nem tudjuk, hogy hogy áll a dolog, nem tudjuk, hogy hiányzik-e pénz, ha hiányzik, mennyi pénz hiányzik, miért hiányzik”- mondta Fürjes, aki szerint a kormány ebben a kérdésben nem kapott tájékoztatást a városházától.

Pedig az előbb idézett Partiztán-interjúban Karácsony Gergely tavaly azt mondta, hogy van egy részletes megvalósíthatósági tanulmány a befejezésre, amit letesznek a kormány asztalára. És Gy. Németh Erzsébet azzal kezdte a szerdai sajtótájékoztatóját, hogy a kormány és a főváros közti egyeztetésre kitalált Közfejlesztések Tanácsán már márciusban felvetették, hogy a kormány fejezze be az épületet, ők pedig beszerzik az állatokat és a növényeket. Erre azonban azóta sem kaptak érdemi választ. Fürjes most azt állította, hogy azt sem tudják, hiányzik-e pénz a befejezéshez, miközben a 20 milliárdos hiányt az előző állatkerti igazgató már 2019 decemberében bemondta. „Ha esetleg hiányzik valami, azt nyilván közösen kell megoldanunk a fővárossal. A kormány már hozzátette a magáét, 43 milliárd forintot. Beszélhetünk az átadás-átvételről. Természetesen ha valaki okozott egy problémát, akkor annak a megoldásában is részt kell vállalnia” - tette hozzá. Ugyanakkor Fürjes azt mondta, készen állnak beszélgetni arról, hogy a Biodóm ne maradjon torzó, ha megkapják a megfelelő tájékoztatást.

Tudják, hol szeret a cápa

A nem túl jó kilátások ellenére az állatkert szakemberei továbbra is várják, hogy állatokat költöztethessenek a betontömbök közé. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője még lelkesen vezette végig a sajtót, és teljes átéléssel magyarázta, hol lesznek majd az oroszlánfejű makákók, a ködfoltos párducok vagy a bonobók, illetve milyen cápák úszkálnak majd a 2,5 millió literes medencében (pl.: szürke szirtcápák és homokszínű dajkacápák), amiben ma már áll is a víz. Ha megvalósulna, akkor itt a látogatók alulról is megnézhetnék a tengeri élővilágot.

A beruházás második ütemében több tízezer négyzetméternyi felület-díszletezésre, több ezer köbméter termőföld és 13 ezer növény betelepítésére, az állatok betelepítésére, a medencék üzempróbájára, a környezet rendezésére lesz szükség. Az elefántok egy részét és az oroszlánfókákat az eredeti állatkertből költöztetnék át, de az állatok és növények többségét külföldről kell beszerezni.