Egymásnak tologatja a főváros és a kormány Budapest legnagyobb pénznyelőjét

október 20., szerda 17:29
8
  • Lassan egy éve áll üresen a Vidámpark helyére tervezett Biodóm betonváza, ami egyszerre púp a főváros és a kormány hátán, mert már annyi pénzt öntöttek bele, hogy senki sem meri elengedni.
  • Karácsonyék még az előző vezetéstől örökölték meg az elszállt projektet, a befejezésére nincs keretük, a kormány viszont nem akar több pénzt adni, így még sokáig maradhat a fóliasátorra hasonlító betontorzó a Városliget szélén.
  • Szerdán a fővárosi vezetés új ajánlattal állt elő, egyben megmutatták nekünk, hogyan fest a félbemaradt épület.

Ahogy Dubajban fedett sípályát építettek a sivatag közepére, úgy a főváros korábbi vezetése és a kormány is teljesen reálisnak látta, hogy egy trópusi klímájú cápa- és elefántparkot tervezzenek a Vidámpark helyére. A Biodóm a Pannon Park központi épülete, 1,7 hektárt foglal el. Ebben a látogatók 2 kilométeres útvonalat járhatnának be. Egy ideig ment is minden a szokásos ügymenet szerint: az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett Biodómot a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István cége 32,6 milliárdért kezdte építeni.

Persányi Miklós főigazgató, Tarlós István főpolgármester és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elhelyezi Pannon Park alapkövét 2017. október 3-án. Azóta egyikük sincs már hivatalban. Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Amikor 2019-ben az ellenzék vette át a vezetést a fővárosban, ez volt a legnagyobb csontváz, ami kiesett a szekrényből. Kiderült, hogy háttérszámítások nélkül kezdtek bele az építkezésbe, így a kormány által adott 43,7 milliárd nem lesz elég a befejezésre, még legalább 20 milliárd kellene. A nagy ijedségre Persányi Miklós azonnal le is mondott az állatkert vezetéséről. Csakhogy a kormány az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatnak már nem akar több pénzt adni,

így a munkálatok 2020 novembere óta állnak.

Szabadulnának a területtől

Az elszállt költségek miatt az új fővárosi vezetés már feljelentést is tett, az eljárást azonban egy rövid nyomozás után a rendőrség lezárta annyival, hogy szerintük nem történt bűncselekmény. De az építkezés befejezése és az állatok betelepítése után a Biodóm fenntartása további milliárdokat vinne el, mivel a trópusi klímájú épületet télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell, az energiafogyasztása egy kisebb budapesti kerületével vetekedhet. Ennek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester is azt mondta egy éve a Partizánban, hogy bár nincs pénzük a befejezésre, be kell fejezni. „Elköltöttünk rá nagyjából 60-at, most mi a túrót csináljunk vele? A világ legnagyobb fóliasátrát nem szeretnénk nézegetni.” Hozzátette, hogy amíg nem termel bevételt a jegyeladásokból, addig óriási veszteség az üzemeltetése is. Bár az építésre elköltött közpénz szerinte sem fog megtérülni, legfeljebb annyit lehet elérni, hogy az állatkert és a biodóm a saját bevételeiből el tudja tartani önmagát.

Akkor a főpolgármester még kizárta, hogy a pénzért cserébe bármit is átadnának az államnak: „Azért nem szeretnénk átadni, mert akkor a végén elindul egy kreatív gondolkodás, hogy akkor adjuk át a 150 éves állatkertet is a Koós Károly-féle épületekkel. Szóval nem szeretnék ebbe az utcába belemenni.”

Fotó: Szász Zsófi/444

A félig befejezett Biodóm azóta is egy óriási nejlonzacskóval befedett betontorzóként áll a Városliget mellett, a Fővárosi Önkormányzat tavaly, még a építőipari árak elszállása előtt 16,4 milliárdra becsülte a befejezéshez szükséges költségeket, de a kormánytól azóta sem kaptak választ arra, hogy besegítenének-e.

A cápamedence kémlelőnyílása Fotó: Szász Zsófi/444

Közben a Biodóm csak eszi a pénzt, a Népszava szerint a létesítmény őrzése, karbantartása, temperálása havi 100-200 millió forintba kerül, amit az amúgy is a csőd szélére került önkormányzat fizet. Ráadásul a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland úgy számolt, hogy ha meg is lenne a pénz, még legalább három év kellene, hogy a végére érjenek. Arra a kérdésünkre, hogy a fenntartás eddig mennyi pénzébe került az állatkertnek, Szabó egyelőre nem tudott pontos számokat mondani.

Gy.Németh Erzsébet és Szabó Roland Fotó: Szász Zsófi/444

Szerdán Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azzal állt a sajtó elé, hogy a telekalakítás után az állam vegye át a Biodómot, és fejezze be az építkezést. Ehhez ezt a területet jogilag leválasztanák az állatkertről. Úgy számol, hogy az önálló ingatlanná alakítás és ehhez kapcsolódóan az átadásról szóló megállapodás előkészítése nagyjából 10 hónapot vesz igénybe. Ugyanakkor a későbbi üzemeltetés jogát megtartanák a fővárosnál, mivel nem akarnak párhuzamosan két állatkertet működtetni.

Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az ATV-nek arra panaszkodott, hogy nem tudják, miért áll az építkezés. „Nem tudjuk, hogy mi a késlekedés oka, nem tudjuk, hogy hogy áll a dolog, nem tudjuk, hogy hiányzik-e pénz, ha hiányzik, mennyi pénz hiányzik, miért hiányzik”- mondta Fürjes, aki szerint a kormány ebben a kérdésben nem kapott tájékoztatást a városházától.

Pedig az előbb idézett Partiztán-interjúban Karácsony Gergely tavaly azt mondta, hogy van egy részletes megvalósíthatósági tanulmány a befejezésre, amit letesznek a kormány asztalára. És Gy. Németh Erzsébet azzal kezdte a szerdai sajtótájékoztatóját, hogy a kormány és a főváros közti egyeztetésre kitalált Közfejlesztések Tanácsán már márciusban felvetették, hogy a kormány fejezze be az épületet, ők pedig beszerzik az állatokat és a növényeket. Erre azonban azóta sem kaptak érdemi választ. Fürjes most azt állította, hogy azt sem tudják, hiányzik-e pénz a befejezéshez, miközben a 20 milliárdos hiányt az előző állatkerti igazgató már 2019 decemberében bemondta.Ha esetleg hiányzik valami, azt nyilván közösen kell megoldanunk a fővárossal. A kormány már hozzátette a magáét, 43 milliárd forintot. Beszélhetünk az átadás-átvételről. Természetesen ha valaki okozott egy problémát, akkor annak a megoldásában is részt kell vállalnia” - tette hozzá. Ugyanakkor Fürjes azt mondta, készen állnak beszélgetni arról, hogy a Biodóm ne maradjon torzó, ha megkapják a megfelelő tájékoztatást.

Tudják, hol szeret a cápa

A nem túl jó kilátások ellenére az állatkert szakemberei továbbra is várják, hogy állatokat költöztethessenek a betontömbök közé. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője még lelkesen vezette végig a sajtót, és teljes átéléssel magyarázta, hol lesznek majd az oroszlánfejű makákók, a ködfoltos párducok vagy a bonobók, illetve milyen cápák úszkálnak majd a 2,5 millió literes medencében (pl.: szürke szirtcápák és homokszínű dajkacápák), amiben ma már áll is a víz. Ha megvalósulna, akkor itt a látogatók alulról is megnézhetnék a tengeri élővilágot.

Hanga Zoltán mutatja, hol úszkálnak majd a cápák, ha meglesz rájuk a pénz Fotó: Szász Zsófi/444

A beruházás második ütemében több tízezer négyzetméternyi felület-díszletezésre, több ezer köbméter termőföld és 13 ezer növény betelepítésére, az állatok betelepítésére, a medencék üzempróbájára, a környezet rendezésére lesz szükség. Az elefántok egy részét és az oroszlánfókákat az eredeti állatkertből költöztetnék át, de az állatok és növények többségét külföldről kell beszerezni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt