Ujhelyi István EP-képviselő (MSZP) megkérdezte az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy van-e összefüggés a homoszexualitás ábrázolását korlátozó magyar törvény és az EU helyreállítási alap magyarországi lehívhatóságának csúszása között.

Az elnök most megérkezett válasza alapján nincs összefüggés.

Az EU még tavaly fogadta el minden idők legnagyobb európai gazdaságélénkítő csomagját, az úgynevezett "újjáépítési és helyreállítási alapot" (RRF). Ebből 5800 milliárd forint járna Magyarországnak, részben kedvezményes hitel, részben vissza nem térítendő támogatás formájában.

A pénz lehívásához a tagállamoknak terveket kellett készíteniük, amelyeket előbb a Bizottságnak, majd a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak kell jóváhagynia. A jóváhagyáskor azt vizsgálják, hogy a terv megfelel-e a 2020-ban meghatározott kritériumoknak, amelyekben a tagállamok miniszterelnökei lefektették, hogy mire lehet költeni a pénzből.

A magyar terv eredetileg a teljes összeg lehívásáról szólt, de Orbán Viktor tavasszal mintegy 60 százalékáról lemondott Brüsszelben, információink szerint azért, hogy kevesebb vita legyen a terv bizottsági elfogadásakor. Már akkor is az volt a bizottsági kifogás, hogy a tervben kevés szó van az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban szereplő, a magyar pénzosztás korrupciós kockázatait enyhíteni hivatott javaslatok érvényesítéséről. Ezért a magyar kormány a teljes hitelkeretről lemondott, és csak a 2800 milliárd forintnak megfelelő, vissza nem térítendő támogatás lehívására nyújtott be egy frissített tervet.

Bár számos ország tervét a Bizottság és a Tanács már jóváhagyta, a magyar terv csonka változata is elakadt Brüsszelben. Így a magyar kormány (szemben például a román vagy a cseh kormányokkal) nem férhetett még hozzá az előleghez sem, és részben ezért kényszerült a magyar állam piaci alapú nemzetközi hitelt felvenni a közelmúltban.

A magyar kormány a terv nyári elakadása óta azt állítja, hogy a "gyermekvédelmi törvénynek" nevezett jogszabály miatt nem hagyja jóvá a Bizottság a tervét. A törvény vitatott passzusa megtiltja a homoszexualitás ábrázolását 18 év alattiak előtt. Az Európai Bizottság szerint ez a tiltás túl általánosan szerepel a törvényben, sérti több gazdasági szereplő (például kiadók, tévécsatornák, hirdetők) piaci jogait, és ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormány ellen.

Orbán Viktor többek között egy szeptemberi interjújában is arról beszélt, hogy az e törvény miatti brüsszeli elégedetlenség az oka, hogy a magyar helyreállítási tervet nem hagyják jóvá. Akkor így fogalmazott: "(...) Brüsszel most politikai okokból ezt a pénzt nem akarja ideadni, mert az LMBTQ-közösséggel kapcsolatban vitánk van, meg nem akarjuk megengedni, hogy érvényesüljön az ő akaratuk, mármint hogy bemehessenek az iskolába, és a gyermekeink nevelésében bármilyen szerepet is játszanak. Itt a szülőket illeti meg a jog és a kizárólagos döntés joga a gyermekek neveléséről. Ők ezt el akarják tőlünk venni, ezért nem adják oda ezeket a pénzeket, (...) .

Ursula von der Leyen az Ujhelyinek küldött, és a képviselő által csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében azonban így fogalmaz:

"Az úgynevezett "gyermekvédelmi törvénnyel" kapcsolatos jogi vita és a magyar helyreállítási terv értékelése két különböző és párhuzamosan alakuló eljárás. A Bizottság biztosítja Önt, hogy a magyar törvény nem befolyásolja a magyar tervet érintő intézkedéseinket."

Vagyis a bizottsági elnök ezzel azt mondja, hogy szó sincs arról, amit Orbán állít. A levélből az is kiderül, hogy továbbra is az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés a probléma a magyar tervvel, és utal arra is, hogy a korrupciós kockázatok magyarországi szűkítése az egyik fontos része ezeknek az ajánlásoknak, és a bizottsági kifogások elsősorban az európai adófizetők pénzének a védelmét szolgálják.