Tóth Gábor Attila: Az alaptörvény eltörlése

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
október 23., szombat 7:35
37
  • Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? — ez most a kérdés.
  • Tizenkét év után először fordulhat elő, hogy esetleg az ellenzék nyeri a választásokat — ettől lett a kérdés aktuális.
  • Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

A formalisták

A hosszú ideje bevett álláspont az, hogy „csak a kétharmad”, de újabban olvashatunk a sima többséggel való alkotmányozásról is. Jogtudósokat és ellenzéki politikusokat is megoszt ez a lehetőség. Nem politikustól, hanem szakértőtől származik az a reakció, hogy sima többséggel alkotmányozni az „elmúlt tizenkét év legnagyobb disznósága” volna.*

A „csak a kétharmad” pozíció lényege, hogy tilos eltérni az eljárási szabályoktól. Mivel 2010-ben a győztes jogszerű módon szerzett kétharmados többséget, és az alkotmány kétharmadot írt elő az új alkotmány elfogadásához, az alaptörvény elfogadása jogszerű volt. Mivel pedig az alaptörvénybe ugyanaz a szabály került, kétharmad nélkül tilos változtatni. A „jogfolytonosság megszakítása” úgymond „jogi atombomba volna,” amit totalitárius diktatúra felszámolásakor szokás bevetni, Magyarország viszont nem az.

Mi a „csak a kétharmad” pozíció javaslata? Ha az ellenzék le akarja cserélni az alaptörvényt, akkor szerezzen törvényesen kétharmadot. Ha csak egyszerű többséget kap, akkor tartsa be a kétharmados szabályokat. És ha a mostani hatalom által kiépített jogintézmények „szabotálják az új kormányt,” akkor a jogszerűtlen szabotázzsal szemben majd fel lehet lépni.

Mi a „csak a kétharmad” felfogás háttere? A formalista jogfelfogás egy változata, ami ebben a kontextusban így szól: az alaptörvény a jogrendszer alapja, amit csak a jog által előírt eljárásban szabad megváltoztatni. Ha ezt megtagadjuk arra hivatkozva, hogy ez vagy az a szabály nem egyértelmű, kivihetetlen vagy erkölcstelen, akkor összeomlik a jogrend, és „mindennek vége” (lásd „atombomba”).

A joguralom értéke

A formalista szerint bármilyen legyen is az eljárás minősége, és bármi legyen is az eredmény (a jog tartalma), a jogot el kell fogadni úgy, ahogy van. Miért pont kétharmaddal kell alkotmányozni? A formalista szerint azért, „mert ez van beleírva az Alaptörvény szövegébe”, és „Magyarországon 1949 óta ez a megkövetelt többség.”

Az eljárási jogszerűséget a formalista szerint nem befolyásolja, hogy a kétharmad 2010-ben kiiktatta az ellensúly intézményeit, amik az eljárás jogszerűségét voltak hivatva felülvizsgálni és eltörölte az alkotmányozási elvek elfogadásának négyötödös szabályát. Nem számít, hogy az alaptörvény érvénytelennek nyilvánította a korábbi alkotmányt, ami alapján a kétharmad elfogadta az alaptörvényt. Nem számít, hogy az alaptörvény mai szövegét jelentős részben a 2014-es és a 2018-as választások után alakult kétharmadok alakították. Azok a kétharmadok, amik nemzetközi választási megfigyelők és más elemzők szerint nem fair választások eredményei.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt