„Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.” Egyebek között ezt javasolták a héten szakértők a kormánynak.
Az az adat, amire hivatkoznak, valóban elég meghökkentő. Jelenleg kevesebben vannak hatósági házi karanténban, mint amennyi aktív fertőzött van hivatalosan. Ami azt jelenti, hogy még az igazolt fertőzöttek közül sem mindenki van lakásfogságra kötelezve.
Pénteken 34 780 aktív eset volt Magyarországon a hivatalos adatok alapján, és mindössze 24 231-en voltak hatósági házi karanténban.
(Az aktív esetek számát úgy kalkulálják, hogy az összes regisztrált fertőzött számából kivonják a hivatalosan gyógyultak és a koronavírushoz hivatalosan kötött elhunytak számát. Ez korábban meglehetősen megbízhatatlan adat volt a hivatalosan gyógyultnak nyilvánítottak elég randomnak tűnő számai alapján, pár hete javult ez a helyzet.)
Elvileg elképelhető persze, de erre igazán csekély az esély, és semmi nem is utal erre, hogy annyira kifinomult és naprakész a nyilvántartás, hogy akik közben súlyosabb állapotban kórházba kerültek, nem számítanak a lakásfogságra ítéltek közé. Hiszen ők kórházban vannak. De így sem stimmelnek az adatok. Az aktív esetek és a karanténban lévők között pénteken 10 549 volt a különbség. Kórházban 2 130-an voltak.
Lehet kicsit árnyalni a képet. A házi karantén ideje most már jó ideje 10 nap automatikusan, ezt követően negatív teszt sem kell a feloldásához. Nézzük mi a helyzet, ha az előző 10 nap jelentett fertőzöttszámát vetjük össze a hatósági házi karanténnal. Valamivel jobban mutatott a grafikon egy ideig, de mostanra már nem.
Ráadásul ez az ábra sem azt mutatja, hogy pazar lenne a kontaktkutatást.
Nemcsak azokat kellene ugyanis izolálni, akiknél hivatalosan is kimutatták a vírust, hanem a szoros kontaktokat is. Ők azok, akik jó eséllyel megfertőzödtek, és tünetmentesen fertőzhetnek úgy, hogy szabadon mászkálhatnak.
Vagyis az igazolt fertőzöttek többszörösének kellene házi karanténban lennie. Vannak adatok arról, hogy ott, ahol nálunk komolyabb vették a kontaktkutatást, hány szoros kontaktot találtak átlagosan még 2020-ben. A találkozásokat csökkentő korlátozások idején egy fertőzöttre majdnem két szoros kontakt jutott átlagosan. A jóval lazább nyári időszakban ez felment egészen hatig. Ehhez képest nálunk még annyian sincsenek karanténban, ahány igazolt fertőzött van.
Nézzük például ezt a buszt, ahol két órán keresztül voltak összezárva emberek Kétpótól Budapestig, sétáltak egyet a tömegben, majd visszautaztak Kétpóra. Ha itt valaki netán fertőzőként szállt fel, akkor jó eséllyel tesztelte a buszon mindenki immunrendszerét, különösen úgy, hogy sem rajta, sem a többieken nem volt maszk.
Vagyis ha - de erről nem tudunk, a képünk csak illusztráció - valakiről a fenti buszon kiderült volna teszttel igazoltan, hogy koronavírusos, akkor bizony a delta mutáció fertőzőképessége miatt mindenki szoros kontaktnak minősülne.
Ami viszont jelenleg Magyarországon nem jelenti azt, hogy a hatóság megkeresné és karanténra kötelezné őket. Egyrészt a tesztek alacsony számából sem úgy tűnik, hogy annyira törnék magukat a hatóságok, hogy felkutassák, kit fertőzhetett meg egy covid-fertőzött. Másrészt az oltások miatt változtak a karanténszabályok is.
Aki oltva van, az hiába minősül szoros kontaktnak, nem kell karanténba mennie. Így maradhatnak az oltott diákok a suliban akkor is, ha az osztálytársuk igazoltan koronás.
Ebben a szabályban volt logika, amikor még keveset lehetett tudni, hogy a delta mennyire sikeresen fertőz. És az oltásnak is éppen az lenne a lényege, hogy ilyen helyzetben védettséget adjon.
Most viszont vannak már arra utaló adatok, hogy így talán mégsem tökéletes a karanténszabályozás. Ha a két oltást már 4-6 hónapja vagy annál is régebben adták be, akkor megkopott az általa nyújtott védelem. És simán lehet valaki olyan vacakul is, mint Tessely Zoltán fideszes képviselő. Bár annak az esélye, hogy kórházba is kerül, még így is jóval kisebb, mint az oltatlanok esetében. Viszont nem nehéz elképzelni, hogy igenis fertőzhetett, még amikor csak lappangott benne a vírus.
A Lancetben megjelent brit tanulmány alapján sem állítható, hogy a mostani magyar karanténszabályozás teljes egészében kiállja a deltapróbát. Az eredmények alapján azok, akik mindkét oltásukat megkapták, 25 százalékos eséllyel kapták el a vírust a fertőzött családtagtól, míg az oltatlanok közt erre 38 százalék volt az esély.
Az is kiderült, hogy hiába oltott valaki, ha megfertőződik, közel azonos eséllyel adja át a vele egy háztartásban élőknek a deltát, mint ha nem lenne oltása.
Viszont a kutatás szerint az oltottaknak hamarabb lecsökkent a vírusszintje, ami arra enged következtetni, hogy az ő szervezetük hamarabb megküzdött a betegséggel.
Azt találták, hogy a vakcina által nyújtott védelem három hónap után kopni kezd.
Ezen persze javíthat a 3. oltás, bár tudunk olyan esetről, amikor a harmadik oltáson is átesett szülő elkapta a vírust az óvodás gyerekétől. Elvileg rá oltást kapott szülőként nem vonatkozott a karantén, de azért letesztelte magát, és kiderült, hogy pozitív. Azóta vannak tünetei, nincs nagyon rosszul, de azért a nátha és az influenza között írta le az állapotát. Úgyhogy most az egész család otthon marad a karantén végéig.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.