A kínai kormány pénteken közölte, hogy kitiltja az ország szárazföldi területéről, valamint Hongkongból és Makaóból mindazokat, akik elkötelezett hívei Tajvan függetlenségének. A kitiltás mellett büntetőeljárást is kilátásba helyeztek ellenük.

A pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatala egy pénteken közzétett közleményben ismertette a szigorú intézkedéseket. A beutazási korlátozás a tajvani függetlenségi erők kemény magjához tartozónak tartottak családtagjaira is vonatkozik.

A közleményben ugyan senkit nem neveztek meg, de a hivatal szóvivője, Csu Feng-lien a "kisszámú keményvonalas szakadár" között említette Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnököt, Jü Sji-kunt, a törvényhozó intézmény (jüan) elnökét, valamint Joseph Vu külügyminisztert. A szóvivő szerint ők feszültségeket szítottak a Tajvani-szoros két oldala között, és rosszindulatú támadásokat intéztek Kína szárazföldi része ellen.

Az érintettek és hozzátartozóik nem működhetnek együtt a kínai szárazföldön működő vállalatokkal, illetve kínai állampolgárokkal. A szóvivő szerint "ők, hozzátartozóik, valamint a nekik anyagi támogatást biztosítók nem profitálhatnak többé a kínai szárazföldből".

A pekingi intézkedéseket ugyanaznap jelentették be, amikor véget ért Tajvanon a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozással foglalkozó EP-bizottság (INGE) háromnapos látogatása. A küldöttség tagjai pénteken kijelentették, hogy az Európai Parlamentnek fokoznia kellene a kapcsolattartást Tajvannal. Peking azonban elítélte a látogatást, és figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok fogják megsínyleni, ha Brüsszel nem hagy fel "a Tajvan függetlenségét propagáló, szakadár erőknek címzett, helytelen üzenetek" küldésével.

Kína saját területének részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonították. (MTI)