Az Amazonas-medencében élő madarak egyre kisebbek lesznek, és vannak köztük, akik hosszabb szárnyakat növesztenek, állapította meg a közelmúltban több kutatás is. A Guardian beszámolója szerint a területen dolgozó kutatók számára a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenségre a globális felmelegedés.

Arról egy ideje már lehetett tanulmányokat olvasni, hogy a régió madarai egyre kisebbek lesznek, de amíg költözőmadarakat vizsgáltak, addig több tényező is szóba jött magyarázatként, például a vadászat, a rovarirtók használata vagy a természetes élőhelyek visszaszorulása.

Az új kutatásban ugyanakkor nem költöző madarakat vizsgáltak az esőerdőkből, és az eredmény ugyanaz lett. Az egyetlen ismert változó pedig a melegebb éghajlat volt. A kutatást az Amazonas Biodiverzitás Központjában, az esőerdő közepén végezték, ahol már a hetvenes évek óta végeznek megfigyeléseket.

Most a kutatók az elmúlt negyven évből 77 befogott, majd szabadon engedett madárfaj adatait vetették össze, és azt találták, hogy szinte az összes nem költöző madár kisebb lett, és egyharmaduknak a szárnya is hosszabbá vált.

A hetvenes évek óta ez a régió a száraz évszakban 1,65 Celsius-fokkal, míg a csapadékos évszakban 1 fokkal melegedett. Emellé a csapadékos évszak még csapadékosabb lett, míg a száraz szárazabb.

A most megjelent kutatás egyik vezető szerzője, Vitek Jirinec kollégáival tavaly közzétett egy tanulmányt, amiben arról írta, hogy a 79 vizsgált, nem költöző madárfajból kilencnek bezuhant a populációja. Akkor is csak a klímaváltozás volt az egyetlen számukra ismert változó tényező a környéken, így csak ezzel tudták magyarázni a változást.

A Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vizsgált madárfajok egyedei közül számos mindössze egy pár kilométeres sugarú körben éli le az életét, ennek ellenére vannak fajok, melyek populációja 10 százalékkal csökkent negyven év alatt.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lettek kisebbek a madarak, az egyik felmerülő érv az úgynevezett Bergmann-szabály: a 150 éves felismerés szerint a hidegebb éghajlaton élő fajok és populációk egyedei nagyobbra nőnek, mint melegebb éghajlaton élő rokonaik, mivel a nagyobb testek jobban meg tudják tartani a hőt. A kutatók tanulmánya arra utal, hogy hasonló mechanizmusok működhetnek itt is: a megnövekedett hőmérséklet vezethet a kisebb testhez.

A hosszabbá váló szárnyak nagyobb talányt jelentenek, de az egyik lehetséges magyarázat szerint a madaraknak messzebbre kell már repülniük, mint korábban. Az nem világos egyelőre, hogy a változást evolúciós nyomás idézte-e elő, azaz a párzás szempontjából előnyösebb tulajdonságként jelent ez meg egyes egyedeknél, vagy pedig a madarak teste a megváltozó környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Jirinec azt sem tartja kizártnak, hogy a világon máshol is hasonló folyamatok zajlanak, csak nem végeznek ezzel kapcsolatban kutatásokat.