Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a magyar bírák, akkor is, ha a Kúria erről mást mond

jog
2021 november 23., kedd 11:07
5

„Az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli az alsóbb fokú bíróságtól, hogy figyelmen kívül hagyja az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának döntését" - közölte az Európai Unió Bírósága kedden egy Magyarországot érintő ügyben, amely egy szokásosnak tűnő tárgyalásból indult el, és a bírók függetlenségéről szóló harccá vált.

Vasvári Csaba bíró 2019-ben egy lőszerrel való visszaéléssel vádolt svéd állampolgár ügyét tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az eljárás során a védő kifogásolta a tolmács tudását, képzettségét. Az uniós jogban egy nyilvántartásnak kéne lennie a független fordítókról és tolmácsokról.

Magyarországon ilyen nincs, így az ügy kinyitotta azt a kérdést, hogy összhangban van-e a magyar és az uniós jogrendszer.Vasvári ezért felfüggesztette az eljárást, és egy beadványt készített ezzel a kérdéssel, melyet az Európai Unió Bíróságának adott be. Ha már úgyis írt nekik, két másik, hasonlóan az uniós és a nemzeti jogrendszer kérdéskörét érintő témát is hozzávett a leveléhez. Később a Telex idézte, miben kérte az EUB álláspontját a bíró:

  • 1. A terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen?
  • 2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá? Így ugyanis egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  • 3. Az, hogy a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt?
Vasvári Csaba egy 2011-es tárgyaláson. Fotó: Beliczay László/MTI/MTVA

Csakhogy Vasvári beadványa után néhány héttel maga Polt Péter, a legfőbb ügyész fordult a Kúriához jogorvoslati kérelemmel.

Szerinte Vasvárinak nem szabadott volna egyenesen az Európai Unió Bíróságához fordulnia. A Kúria igazat is adott Poltnak, Vasvárit pedig fegyelmivel fenyegették a beadvány miatt, amiből vélhetően a nemzetközi visszhangtól tartva nem lett semmi.

Az EUB ezt az eljárást vizsgálta most. Áprilisban Priit Pikamäe főtanácsnok mondta azt, hogy

a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók lehetőségét arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához, és ezzel hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.Most pedig a főtanácsnok indítványára zajló bírósági eljárás ért véget, és a Reuters tudósítása szerint a legfelsőbb európai bíróság megállapította, hogy igenis fordulhatnak a magyar bírák közvetlenül az EUB-hoz, a Kúria korábbi döntését pedig – az EU-s jog felsőbbségének elve szerint – nem kell figyelembe venniük.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt