A németek most azon merengenek, hogy vajon mennyire ismerhették jól 16 év után távozó kancellárjukat, Angela Merkelt, vezeti fel a Guardian a beszámolóját arról, hogy a leköszönő kancellár milyen nótákat választott a németül rendkívül németesen hangzó Großer Zapfenstreichre, vagyis katonai búcsúztatására.

A hagyományoknak megfelelően a leköszönő kancellár három dalt választhatott, amit a ceremónián előadnak majd a tiszteletére.

Első választása a Großer Gott, wir loben Dich című népszerű egyházi himnusz, ami egyáltalán nem váratlan választás a kereszténydemokrata lelkészgyerek Merkeltől. Második választásának már van némi szatirikus éle, ez ugyanis Hildegard Knef Für mich soll’s rote Rosen regnen, vagyis "Értem vörös rózsáknak kéne záporozniuk" című dala, amiben a lírai én arról dalol, hogy bár az elvárások szerint meg kéne hunyászkodnia, és beérnie azzal, amije van, ő nem képes erre, mert mindig nyerni akar.

Harmadik dalválasztása még ennél is meglepőbbre sikerült, ugyanis a nyugatnémet punkszcéna meghatározó figurája, Nina Hagen egyik dalára, a Du hast den Faberfilm vergessenre (Elfelejtetted a színes filmet) esett. Ami, lássuk be, valóban karakteridegennek tűnik Merkeltől, akiről talán még soha senkinek se jutott volna eszébe a punkra asszociálni.

link Forrás

Logika ugyanakkor ebben is van: Hagen Merkelhez hasonlóan az NDK-ban született és nőtt fel, mi több, a számot eredetileg még disszidálása és punkkirálynővé válása előtt az NDK-ban rögzítette hagyományos slágerstílusban. Vagyis a kapcsolat ennyiben adott, bár tény, hogy Merkel sosem hangsúlyozta túl, vagy hangsúlyozta egyáltalán ossiságát, vagyis keletnémet származását.

De vannak, akik ennél mélyebb tartalmi rétegeket is beleláttak dalválasztásába. Hagen slágere, amit ugyan nem tiltottak be, sokan mégis nem is annyira burkolt rendszerkritikaként értékeltek, arról szól, hogy a lírai én pasija, egy bizonyos Michael csak fekete-fehér filmet vásárolt a fényképezőgépbe a kies Hiddensee-szigetre tervezett nyaralás előtt, így aztán "senki se fogja elhinni, milyen csodás is volt itt".

Hogy ebben mi a rendszerkritika? Hát az, hogy a keletnémet szocialista hiánygazdaságban színes filmből leginkább csak hiány volt, gazdaság nem. Vagyis Hagen sorait lehetett a szürke keletnémet hétköznapok bírálataként is értelmezni.

Ha pedig ez nem volna elég rejtett üzenetből, a Guardian szerint mások azt is felvetik, hogy a dalban szereplő Michael alkalmatlansága egyben a férfiakkal szembeni általános frusztráció kifejezése is lehet Merkel részéről, egyfajta búcsúpiszkaként férfi politikustársai felé.