A francia parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás, és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható lesz érte. A képviselők a vitában arról beszéltek, hogy a társadalomnak rá kell döbbennie, mennyire komoly problémát jelent, hogy a fiatalok rászállnak egymásra.

A törvényjavaslatot Emmanuel Macron oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer is támogatta. A miniszter arról beszélt, hogy a törvény erős üzenetet fog küldeni mindenkinek: nem fogják tűrni, hogy gyerekek élete tönkremenjen emiatt. Becslések szerint Franciaországból tízből egy gyereket ér rendszeres és célzott piszkálás és megalázás, amire fura mód nincs még igazán bevett magyar kifejezés, ezért itthon is leggyakrabban a bullyingolás kifejezést szokás használni. A miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi oldalak csak felerősítették ezeket a folyamatokat, és a törvényre azért volt szükség, hogy be tudják tartatni a köztársaság értékeit.

A törvénytervezetet szerdán hagyta jóvá az alsóház, és hamarosan a szenátus elé kerülhet. Várhatóan februárra lehet belőle hatályos törvény, onnantól Franciaországban lesz érvényben a világ egyik legszigorúbb bullying-ellenes szabályozása.

A törvényt beterjesztő centrista képviselő, Erwan Balanant szerint nem az a céljuk, hogy gyerekeket küldjenek börtönbe, ugyanakkor foglalkozni kell a bullyingolás okozta pusztító hatásokkal. Az igazságszolgáltatás figyelembe fogja venni a vádlottak életkorát az eljárások során.

Az új törvény az iskolákra és egyetemekre fog vonatkozni, és a diákok mellett a dolgozókat is védi majd. A vádlottak akár 3 évnyi és 45 ezer eurónyi pénzbüntetést is kaphatnak, ha pedig egy sértett megöli vagy megkísérli megölni magát, a maximális büntetési tétel 10 évre és 150 ezer euróra nő meg.

A Guardian elemzése szerint a törvény bevezetése után nem lehet arra számítani, hogy gyerekek tömegei kapnak letöltendő börtönbüntetést, ugyanakkor a jogszabály-változásnak része egy tájékoztató kampány is, illetve fel akarják hívni a figyelmet a problémára. A szigorítással párhuzamosan több forrás jut majd megelőzésre és oktatásra, és a gyerekeknek szerveznek majd közösségi programokat a bullying hatásáról és működéséről.

A törvényjavaslatot alapvetően a jobboldali és jobbközép pártok támogatták, míg voltak baloldali képviselők, akik ellene érveltek, mivel szerintük túl szigorú, és a gyerekek kriminalizálása nem lehet megoldás. Voltak, akik képmutató és túlzott reakciónak értékelték a dolgot, hiszen a bullying miatt már most is lehetett eljárást indítani, minthogy az kimerítette a zaklatás fogalmát.

Az iskolai bullying témája idén kiemelt figyelmet kapott a francia sajtóban, mivel több tragikus esemény is történt: októberben például egy 14 éves lány lett öngyilkos, és az anyja elmondása szerint a lánya rasszista és homofób támadások áldozata volt az osztálytársai részéről.