Ismét eljött az ideje, hogy azonnali kérdéseket lehessen feltenni a Parlamentben Orbán Viktornak. Az egyik téma érhetően az volt, hogy ismét nagyon magas a járvány áldozatainak száma Magyarországon. Európában a harmadik hullámhoz hasonlóan megint nálunk a legrosszabb a helyzet:

Orbán előbb megismételte a szokásos mantrát, hogy nem összehasonlíthatók az adatok, mert a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban. Korábban részletesen bemutattuk, hogy valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot. Mert lakosságarányosan óriási a különbség a magyar és az EU-átlaga között:

Aztán Orbán egy váratlan húzással azt válaszolta a sokkal kedvezőbb osztrák halálozási adatokat a fejére olvasó MSZP-s Harangozó Tamásnak, hogy azok, akik arról beszélnek, hogy Magyarországon többen halnak meg, mint máshol, a magyar egészségügyi dolgozókat minősítik. De Orbán megvédi az egészségügyi dolgozókat ezektől a támadásoktól. A saját vagy a kormánya felelősségéről egy szót sem szólt.

Pedig nyáron még Orbánt is foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon miért volt már akkor is sokkal kevesebb áldozata a járványnak Ausztriában, mint nálunk. Legalábbis ezt válaszolta az erre vonatkozó kérdésünkre a júniusi kormányinfón, ahol váratlanul megjelent:

„Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Az akadémia elnökével is beszéltem róla, és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést majd arról, hogy a reményeink szerint hamarosan lezáruló járvány után milyen álláspontot tudunk egészségügyi szempontból kialakítani, mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások, hogyan tudjuk ezt beépíteni a közeljövő döntéseibe. Mit kell másképpen csinálni, mit kell jobban csinálni, mire kell inkább figyelni. Tehát egy ilyen poszt-COVID értékelést várok az akadémiától is és a kormány egészségügyi tanácsadó testületeitől is.

Azt vizsgálták, hogy a kormány hibázott ebben valamit? Késői lezárás, bármi, ami okozhatta ezt?

Mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk, mert mi arról vagyunk meggyőződve, hogy legjobb tudásunk szerint, erőnket a végsőkig megfeszítve dolgoztunk és igyekeztünk a legjobb döntéseket meghozni. És persze vannak kalkulációk, amik arról szólnak, hogy a gyors átoltottság révén mennyi ezer ember életét mentettük meg, hogyha később kapták volna meg az oltást, de én ezekbe nem szívesen megyek bele, hanem meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak, készítsék el ennek az értékelését. Szerintem is fontos az a kérdés, hogy egy ilyen típusú járvány miért érinti Magyarországot másképpen, mint egy-két szomszédos országot például.”

Orbán végül ezt a témát akkor azzal zárta le: „azt kell mondanom, hogy a következő járvány idején fölkészültebben, ennél jobb teljesítményt kell nyújtania az egész országnak”.

Ehhez képest így állunk most:

Az Orbán által a nyáron említett elemzés, ami választ adna a sokkal jobb osztrák adatokra, egyébként a mai napig nem készült el. Kásler Miklós miniszter nemrég megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentőségük.

Amikor Tordai Bence is szembesítette Orbánt az Európában is kiemelkedő magyar halálozási adatokkal, a miniszterelnök közölte, hogy a Párbeszéd képviselője gusztustalan támadást intézett az egészségügyben dolgozók ellen.