Utoljára április végén, a harmadik hullám lefelé tartó szakaszában haltak meg annyian covid-fertőzésben egy nap alatt, mint szerdán, amikor 185-tel nőtt az áldozatok száma.

Ha nem a legfrissebb adatot vesszük, hanem egyhetes távlatban nézzük a helyzetet, május eleji szinten van a halálozás. Most naponta 151-en halnak meg, a második hullám legrosszabb hetében ez 176, a harmadikban 270 volt.

Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az uniós országokban.

Ha közelebbről megnézzük az európai országokat (EU + Ukrajna + Szerbia + Egyesült Királyság), csak négy helyen, Bulgáriában, Lettországban, Ukrajnában és Horvátországban haltak meg többen az elmúlt két hétben lakosságarányosan. Mindenhol jóval alacsonyabb az oltottság, mint nálunk, kivéve a letteknél, ahol viszont pont az időseket nem sikerült eléggé átoltani. (Korosztályos oltási adatok itt.)

A vírus terjedését, a súlyos betegek számát és ezen keresztül a halálozást persze nemcsak az oltottság befolyásolja, hanem más járványügyi intézkedések is. Magyarországon november 20-án vezették be ismét a maszkviselési kötelezettséget zárt terekben, a legtöbb helyen ez már régóta érvényben volt, akárcsak az oltottsághoz kötött korlátozások.

Még mindig nem készült el az Orbán Viktor által nyáron beígért tanulmány, ami azt vizsgálja, miért van jóval több áldozata a koronavírusnak Magyarországon, mint például Ausztriában. Kásler Miklós miniszter szerdán megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentőségük, majd elővett egy régi érvet, miszerint a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban.

Korábban részletesen bemutattuk, hogy valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot. Segítene, ha másokhoz hasonlóan Magyarországon is pontosan leírnák, milyen definíciót használnak a covidos halottak rögzítésekor, de erre nem került sor az elmúlt másfél évben.

Kásler most azt mondta: „Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.” Nem tisztázta, meddig tartott ez a gyakorlat, ha már véget ért egyáltalán, mindenesetre a WHO épp az ellenkezőjét ajánlja. A világban voltak példák hasonlóra, de a WHO összegzésében Magyarországot nem sorolták ebbe a kategóriába.

Korábban Orbán Viktor is másképp magyarázta a magyar adatrögzítést, ami viszont egyáltalán nem tűnt egyedinek. Ráadásul vannak országok, ahol bizonyos esetekben pozitív teszt sem kell ahhoz, hogy covidos halottnak nyilvánítsanak valakit, ez pedig mindenképp nagyobb merítés a magyarnál.

Ha itthon mégis mindenkit bekönyvelnek, aki egyértelműen más okból halt meg, akkor a kormány szembemegy az általa hivatkozott nemzetközi ajánlásokkal. Ha pedig csak kezdetben jártak el így, annak összességében kevés hatása van a statisztikára, hiszen az első hullámban kevesen haltak meg a későbbi időszakokhoz képest.

Régóta tudjuk, hogy a járványnak közvetett áldozatai is vannak, különösen hosszú távon, amit sokkal nehezebb felmérni. Ide tartoznak például azok az emberek, akik más bajaiakat nem tudják megfelelően kezeltetni, vagy eleve később derül ki róluk, hogy betegek. Nyáron sok olyan beteggel találkoztak a kórházakban, akik hónapokig, akár egy évig nem mentek orvoshoz. Ennek súlyos következményei lehetnek. Minél több fertőzött van kórházban, annál több egyéb ellátást kell felfüggeszteni, ezt látjuk most, a negyedik hullámban is.

A heti többlethalálozás azt mutatja, hogy mennyivel halnak meg többen, mint a járvány előtti években átlagosan, ugyanabban az időszakban. Ebben tehát nemcsak a covidos áldozatok szerepelnek, hanem mindenki más, így a járvány közvetett áldozatai is. Ha ezt a mutatót nézzük, a covidos adatrögzítés sajátosságait is kiszűrhetjük, viszont csak jókora késéssel lehet követni a fejleményeket.

A legfrissebb adataink október végéről vannak, és a Központi Statisztikai Hivatal visszamenőleg is szokta módosítani a számokat, egyszerűen azért, mert így érkeznek be az adatok. Mindenesetre látszik, hogy a járvány kirobbanása óta néhány rövidebb időszakot leszámítva mindig többen haltak meg, mint a megelőző években.

Ez persze nem csak Magyarországon van így. Szinte minden országban azt látjuk, hogy még a járványhullámok közti szünetekben is többen halnak meg a szokásosnál, feltételezhetően pont az ilyen közvetett hatások miatt.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA