Hosszú interjút adott Kásler Miklós az Infórádiónak, főként a járványhelyzetről. Kiemeltünk belőle 6 témát.

1. Kórházban lévők oltottsági aránya

Megkérdezték Káslert arról a minden más országban publikus, nálunk titkolt adatról, hogy a kórházba kerülteknek milyen az oltottsága.

A miniszter válasz helyett arról beszélt, hogy milyen immunválaszokat mértek a különböző oltások után. Erről már korábban is szót ejtett, saját kutatásra hivatkozva, a részleteket kerülve azt mondta, hogy mindegyik itthon használt vakcina hatásos, mert nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi ellenanyagot kezd termelni a szervezet, hanem azt is, hogy beindítják-e a sejtes immunitást. De a hatásosságuk 4 hónap után csökkenni kezd, ezért kell újraoltani. Az interjú egy jóval későbbi pontján Kásler maga újra visszatért az oltottak-nem oltottak arányára, de ilyenformán: „jelenleg azt lehet tapasztalni, hogy a nem oltottak kerülnek nagyon nehéz helyzetbe. Ez mindenütt a világon így van, az arányok mások és mások”. Hogy nálunk mi ez az arány, azt nem mondta meg.

2. Milyen oltást kérjünk harmadiknak?

Hát az nem derült ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása az volt, hogy ne legyen ugyanolyan típusú a harmadik, mint az első kettő volt. Szputnyikra vagy Astrára ne adassunk Janssent, még ha ez meg is oldaná az orosszal oltottak utazásait. Csakhogy előbb Gulyás Gergely miniszter, aztán Merkely Béla SOTE-rektor, oltási plakátarc is felülírta ezt a szabályt. (A SOTE szerint az élet írta felül.) Ehhez képest Kásler a parlamenti meghallgatásán legutóbb ezt mondta az MTI tudósítása szerint: „A vektorvakcinák kapcsán megjegyezte, hogy mivel az adenovírus vagy vivővírus ellen is termel ellenanyagot a szervezet, ezért az ismétlő oltásoknál ez korlátozza az alkalmazhatóságukat, hiszen «esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből»”. És akkor nézzük, mint mondott erről a zavarról most: „Én nem gondolom, hogy lett volna zavar, félreértések voltak, és helytelen értelmezés is volt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiadott egy sémát, amelyik tartalmazza azt, hogy az első kettő oltás után milyen harmadik oltást célszerű adni. Generális szabály, hogy az első kettőt egy másik típusú vakcina kövesse, értelemszerűen orvosi indikációk léteznek, ami ezen változtathat, de a heterológ oltásoknak számos előnyük van”.

3. A koronavirus.gov.hu adatközlése használhatatlan

Ezt nem egészen így mondta, de tartalmilag mégis.

Inforádió: A napi járványadatokból bármilyen következtetést le lehet-e vonni vagy trendet néznek?

Kásler: A napi adatok önmagukban nem jellemzik a helyzetet. Mindig trendekben kell gondolkodni.

A koronavirus.gov.hu-n trendek nincsenek, csak napi adatok. (Mi a kormány portálja helyett ezekből csinálunk trendeket, ezek szerint a kásleri útmutatásnak megfelelően.)

4. Ki számít akkor most a koronavírus áldozatának?

Itt vissza-visszatérünk egy korábbi, Gulyás Gergely által is elmondott vélekedéshez, miszerint ha valakit elüt egy autó, és kiderült róla, hogy koronavírusos volt, akkor a hivatalos áldozatok közé számít. Ezt egyébként Müller Cecília is cáfolta már azóta. Feltételeztük mi is, amikor megnéztük a WHO-ajánlását, és kiderült az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is. A WHO azt javasolja az országoknak, hogy ha valaki egyértelműen a fertőzéstől függetlenül halt meg, ne írják fel a statisztikába.

Na, erre Kásler adott egy olyan választ, amiből nehéz kihámozni, hogy mit akart mondani:

Inforádió: Lehet egyáltalán valamilyen módon elkülöníteni, hogy egy egyébként elesett állapotú beteg mibe halt bele? Ha Coviddal került be, akkor azt fixnek kell venni, hogy Covidban?

Nem feltétlenül, Magyarországon nem is ez a helyzet. Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.

5. Miért magasabb a járvány miatti halálozás nálunk, mint Ausztriában?

Erre - mint a nyári kérdésünkre adott válaszból kiderült - Orbán Viktor is várja a választ. Októberre már el kellett volna készülni a tanulmánnyal, de az - mint Gulyás Gergely elismerte - nem lett kész. Kásler megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek ebben nagy jelentőségük van. Illetve szerinte másként számolják a halálozásokat Ausztriában, mint nálunk (lakosságarányosan egyébként majdnem háromszoros a különbség a járványhalálozásokban). „Nagyon nehéz különböző statisztikák esetében rangsorokat vagy összehasonlításokat tenni. Ez a magyarázata annak, hogy a járvány előtti három-négy-öt év átlagát veszik figyelembe, ahhoz hasonlítják a populáció összhalálozását, és annak alapján számolják vissza a Covid-halálozást. Ebben a megközelítésben Magyarország Európában a középmezőnyben van” - mondta Kásler. Tavaly novemberben 59, decemberben 46 százalék volt a többlethalálozás itthon, márciusban és áprilisban 50-50 százalék. Ezzel nem a középmezőnyben vagyunk Európában, hanem az első harmadában.

6. Lesz-e elég ember a súlyos állapotban lévő covidosok ellátására?

A Magyar Orvosi Kamara ebben meglehetősen borongós, Kásler szerint bőven van tartalék.