Kásler Miklós szerint minden Magyarországon használt vakcina hatékony. „A fertőzés ellen a Magyarországon használt vakcinák 69 és 88 százalék közötti védelmet biztosítottak a vírussal szemben. A halálozás és a betegség súlyos lefolyását pedig átlagosan 88 és 98 százalék közötti mértékben előzték meg az oltóanyagok”. Ezt egy vizsgálat eredményeire hivatkozva közölte a miniszter. Oltóanyagonként nem mondott adatokat.

Fél évvel ezelőtt jelentette be Kásler Miklós, hogy megvizsgálják, milyen védőhatásokat váltanak ki a Magyarországon használt vakcinák. Ez azt jelentette, hogy ellenőrzik, milyen antitestes védelmet és sejtes immunitás indítanak be az oltások az első és a második adag után.

Az első eredményeket már májusra ígérték, azóta Gulyás Gergely és Orbán Viktor is jelezte már, hogy ők is türelmetlenül várják az adatokat, mégsem volt semmi hír.

Kásler most a Facebook-oldalára kitett egy interjút, amiben beszél erről a vizsgálatról. Jobb lett volna, ha a részletes eredményeket publikálják, hányan vettek részt a vizsgálatban, oltóanyagonként milyen eredményekre jutottak, mert így csak általánosságban beszél a miniszter az adatokról. Hátha lesz annál tudományosabb bejelentés is, mint a mostani videó, addig nézzük, hogy mit is mondott.

Mindegyik vakcinatípus növelte az ellenanyagszintet és a sejtes immunitást is. Szerinte együtt érdemes ezt vizsgálni, csak az ellenanyagszint nem elég, az önmagában nem ad információt az oltottak védelméről. Ezzel nyilván arra válaszolt, hogy sokaknál - különösen a Sinopharmmal oltott időseknél - nem volt kimutatható az ellenanyagszint.

Az ellenanyagszint vakcinánként különböző mértékben nőtt, az mRNS (Pfizer, Moderna) vakcináknál gyorsan, viszont gyors a csökkenése is. A vektorvakcináknál (Szputnyik, Astra) és a Sinopharmnál az emelkedés hosszabb ideig tart.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az AstraZenecánál a második oltás után az ellenanyagszint nem ismert okok miatt csökken, „ebből az következik, hogy az AstraZenecával további oltást elvégezni nem célszerű”. Ez meglepő adat, ilyenről eddig nem lehetett tudni, pedig elég sokan vizsgálták a vakcinát.

Kásler azt mondta, hogy az mRNS-vakcináknál az antitest-emelkedés jellemző, a többinél viszont elsősorban a sejtes immunválasz mértéke nő. (Ez utóbbit bonyolultabb mérni.)

Kásler megvédte a Sinopharmot. Azt mondta a kínai vakcináról, hogy ez „szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi vakcina, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás, nem csak a tüskefehérje ellen ami közben mutálódik”. (Szakértők szerint az elölt vírust tartalmazó vakcináknál, mint a Sinopharm, általában alacsonyabb a sejtes immunválasz. Ez a vizsgálat mást állít.)

Kásler szerint a szakirodalom amúgy sem ismer olyan ellenanyag-, vagy sejtes immunitásszintet, ami fölött garantált a védettség a vírus ellen, mert az egyének immunstátusza nagyon eltérő.

Ezért is volt jó döntés szerinte, hogy a harmadik oltás más típusú legyen, mint az első kettő. (Ez ugye nem kötelező ajánlás, Gulyás Gergely például két vektorvakcinára egy harmadikat kért és kapott.)

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az immunitás, illetve a szervezett védettsége nagyon határozottan csökkent az oltás beadása utáni 6-8 hónapban minden korcsoportban. Ezért mindenképpen fontos a harmadik oltás felvétele 18 éves kor felett.

Kásler közölte azt is, hogy a vizsgált időszakban (ez nem tudni, pontosan milyen időszak) 9 500 emberéletet mentettek meg az oltások, ennek majdnem a felét a két keleti vakcina.

Az immunitás mértékének mérése mellett lenne még tovább adat arról, hogy milyen hatékonyak a vakcinák, ha tudni lehetne, hogy a kórházban lévő és az elhunytak körében milyen az oltottak és az oltatlanok aránya. Erről egyelőre nem osztanak meg információkat, Gulyás Gergely jövő hétre ígérte ezt.

Kásler beszélt arról is, hogy kikre jelent nagy kockázatot a koronavírus. Magyarországon az emberek 8 százaléka szenved cukorbetegségben, ugyanakkor a koronavírussal összefüggésben elhunytak 33 százalék volt cukorbeteg. A cukorbetegség jelenléte a halálozás rizikóját 3-4-szeresére emeli, fiataloknál még magasabb ez a szám.

A krónikus tüdőbetegségek előfordulási aránya Magyarországon 2 százalék, az elhunyt covidos betegek 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Nagyon hasonló a szívelégtelenség adatsora is. Még nem fejezték be az adatok feldolgozását, de hasonló adatokra számítanak immunhiányos állapotúaknál és rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén.

Kásler szerint „értelemszerűen a járványügyi intézkedések csökkentik a fertőzés terjedését, de a hatékonyságuk ebben a fázisban, a delta mutáns ellen meg sem közelíti az oltásokét”.