Megjósolták-e a kormány matematikusai októberben, hogy november közepére napi átlagban 130 áldozata lesz a járványnak? A kormány ennek tudatában intézkedett úgy, ahogyan tette? - kérdeztük Gulyás Gergelytől a Kormányinfón.

A miniszter erre azt válaszolta, hogy a kormány sok, igencsak eltérő elemzésből dolgozott, de ami végül megtörtént, az „a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv”.

Gulyás nagyon sokszor elmondta most is, hogy a kormány szerint a leghatásosabb védekezés az oltás. Csakhogy a jelenlegi oltottsági szint a delta variáns ellen kevés, azt még Gulyás szerint is 90 százalékra kellene feltornázni. (Lélegeztetőn annyian vannak most, mint tavaly ilyenkor, és 30 százalékkal magasabb az elhunytak száma).

link Forrás

Ha ennyire rosszak a járványadatok, nem kellett volna más intézkedéseket hozni? - kérdeztünk vissza, amire Gulyás kapásból konkrétan azt a választ adta, hogy

„Mi folyamatosan hoztunk intézkedéseket”. Érezve, hogy ez tényleg nem válasz (eddig egészen mostanáig a tömegközlekedésen lett kötelező a maszkviselés, és látogatási tilalmat vezettek be az egészségügyi intézményekben), azzal egészítette ki, hogy a kormánynak egyszerre kell megőriznie az ország működőképességét, felgyorsítania az oltást és védettséget biztosítania ott, ahol ez lehetséges. És szerinte ezt tették.

Szakértők már a negyedik hullám elején arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi oltottsági arány kevés lesz a járvány megfékezésére, a Magyar Tudományos Akadémia augusztusban és októberben is tett javaslatokat, a Magyar Orvosi Kamara is többször figyelmeztetett, például az október 23-i tömegrendezvények előtt, ahogy október végén is.

Akárcsak a 2. és a 3. hullámban, most is jóval magasabb a magyar halálozási adat, mint az EU átlaga.

link Forrás

Erre Gulyás azt mondta, hogy a regionális adatok viszont hasonlóak. Felvetésünkre, hogy ezekben az országban viszont szigorítások is voltak, Gulyás azt mondta, hogy Romániában például hiába vezettek be nagyon szigorú korlátozásokat, mégis többen halnak meg. Közbevetésünkre, hogy Ausztriában most harmadannyian halnak meg, mint nálunk, de már most szigorítottak, jelentősen korlátozva az oltatlanok lehetőségeit, hogy ne emelkedjen az áldozatok száma, Gulyás elmondta: szerinte nagy kérdés, hogy érdemes-e ilyen korlátozásokat bevezetni.

Megkérdeztük azt is, hogy miért nem készült még el az elemzés arról, hogy miért lehetett itthon sokkal magasabb a járvány halálos áldozatainak a száma tavasszal, mint más országokban. Erről a tanulmányról még nyáron beszélt Orbán Viktor a kérdésünkre.

Gulyás szeptemberben azt mondta, hogy októberre meglesz a tanulmány, nem készült el a mai napig.

Arra a felvetésünkre, hogy ha elkészült volna időben, annak tapasztalatai nem csökkentették-e volna a mostani magas halálozási mutatókat, Gulyás azt mondta, hogy nem, mert összetettebb a kérdés, a magyarok olyan egészségi állapotával függ össze, amik nem orvosolhatóak rövid idő alatt.

Megemlítettük neki, hogy a Magyar Orvosi Kamara tegnapi kétségbeesett közleményében például szerepel egy indok arra, hogy miért voltak rosszabbak a súlyos állapotban lévő magyarok túlélési esélyei: egyszerűen nincs elég szakorvos és szakápoló az intenzív osztályokon, nem igaz, hogy korlátlanul bővíthetőek az intenzív ellátások. Gulyás szerint ezért a megállapításért nem osztanak Nobel-díjat. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt másfél évben nem sikerült növelni a szakszemélyzet számát, a miniszter azt mondta, hogy a kormány korábban tett erre sikeres lépéseket.

Miért gondolja a kormány - kérdeztük ugyanebben a témában - hogy az eddig be nem oltott 2,5 millió ember meg fogja gondolni magát, ha mindössze annyi történik, hogy mindenkinek maszkot kell viselni zárt térben? Miközben nem adnak információt például arról, hogy a kórházakban milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Gulyás nem felelt arra, hogy a kormány miért nem közli ezeket az adatokat, hanem helyette arról beszélt, hogy több kórházigazgató nyilatkozott a témában az utóbbi időben, méghozzá arról, hogy minden kórházban azok vannak többségben, akiket nem oltottak be, ami igaz mind a kórházban fekvők, mindaz elhunytak számára. Mivel a leginkább érintett, hatvan év feletti korosztályban 8,5-szer annyi az oltott, mint az oltatlan, az az információ, hogy több az oltatlan, azt jelenti, hogy legalább tízszer nagyobb kockázatnak van kitéve az, aki nincs beoltva - vezette le Gulyás. Arra utalva, hogy bár a kormány nem mond számokat, azokat az emberek maguk is kikalkulálhatják. „Én nem gondolom, hogy ez ne lenne elég motiváció annak, aki értelmesen gondolkodik” - fejezte be a gondolatmenetet a miniszter.

Felolvastunk neki a szlovák adatokat, miszerint a szerdán megtalált új fertőzöttek között 71 százalék, az elhunytak között 81 százalék volt az oltatlanok aránya. Ezt naponta közlik a szomszédban, nálunk miért nincs így. Szerinte ott ennyivel precízebb az adatszolgáltatás.

Gulyás egy korábbi kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem most van az a helyzet, amikor egy polgármester a kórházaktól napi adatokat kérhet, terhelve a betegellátást. De miután a kórházak amúgy is jelentik az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, nem a kórházak munkáját terhelné, ha a polgármesterek megtudnának városi adatokat. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) éppen egy hete adott ki állásfoglalást arról, hogy

„a Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”

Gulyás szerint igyekeznek majd eleget tenni ennek, de nem tartja akkora problémának, hogy az adatok csak 45 napon belül érkeznek meg. (Másfél hónap múlva mondjuk már annyira ezek nem lesznek érdekesek.)

Végül megkérdeztük, hogy mit csinálnak rosszul a kormánypárti képviselők. Egyetlen egy adatot mantráznak ugyanis a napi jelentésekben: „a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg”. Közben viszont legalább négy fideszes képviselőről lehet tudni, hogy két vagy három oltás után is megbetegedett (Kósa Lajos, Tessely Zoltán, Pócs János és maga Gulyás Gergely), ami a 133 fős kormánypárti frakcióval számolva 3 százalék, vagyis háromszor rosszabb a sokat emlegetett aránynál. Szerinte egy képviselőnek megszámlálhatatlan programja van és mindenhol közösségben van. Neki még meglepően alacsonynak is tűnik ez az arány ahhoz képest, mint ahányszoros veszélyeztettségnek a képviselők ki vannak téve. Kérdésünkre, hogy nem lehetne-e jó példát mutatni, maszkhasználat, távolságtartás, Gulyás azt mondta, hogy ha mindezt meg is teszik, a veszélyeztettségük így is lényegesen nagyobb, mint azoké, akik nem találkoznak ezer emberrel egy hétvégén.