Új-Kaledónián a népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége elutasította, hogy a Franciaországhoz tartozó külbirtok függetlenné váljon.

A harmadik és egyben utolsó népszavazáson a szavazatok 90 százalékának összeszámlálása alapján a választópolgárok több mint 96 százaléka a függetlenség ellen szavazott. De ennek főleg az az oka, hogy az őslakos kanakok távol maradtak a referendumtól a közösségi vezetőik felhívására, így a részvételi arány alig több mint 40 százalékos volt.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb voksolás kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és most a harmadik. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék.

A helyzetet most bonyolította, hogy a kanakok vezetői arra kérték a közösség tagjait: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, főleg a kanakok közül, ezért az őslakosok egy évi gyászt hirdettek.

Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta, akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Közben pont Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron tervének, hogy Párizs növelje a befolyását a Csendes-óceánon.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel. A nikkelkitermelést ma egy francia vállalat végzi. (MTI)