Oroszország azt követeli, hogy a NATO-országok a Baltikum kivételével hagyjanak fel a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén, tehát Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában. Emellett az orosz kormány szerint az Egyesült Államoknak vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak (nyilván elsősorban Ukrajna) a szövetséghez történő csatlakozását.

Ezek a követelések annak az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, nyolc pontból álló megállapodás-tervezet részei, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni. Az orosz kormány szerint ez a felek biztonságát szavatolná, és a pontok teljesülése esetén hajlandó csökkenteni a feszültséget Ukrajnával. Csakhogy a listán olyan vitatott követelések szerepelnek, melyeket korábban a NATO és az USA is kizárt.

Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak. Moszkva javaslatai közt szerepel az is, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak. Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya „akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat, mert nem hajlandók tovább elfogadni a fennálló helyzetet, és sürgetik az amerikai kormányt, hogy gyorsan álljanak elő valamilyen konstruktív válasszal.

Washingtoni vezető tisztségviselők szerint ugyanakkor az orosz félnek tudnia kell, hogy a követeléseik közt vannak olyanok, melyeket az USA elfogadhatatlannak tart. A hivatalos választ várhatóan jövő héten küldik el az orosz külügynek. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta, az Egyesült Államok egyeztet a szövetségeseivel. „Nem kötünk kompromisszumot azokat a kulcsfontosságú elveket illetően, amelyekre az európai biztonság épül, beleértve azt, hogy minden országnak jogában áll magának dönteni a jövőjéről és külpolitikájáról, külső beavatkozás nélkül” – mondta.

NATO-diplomaták azt mondták a Reutersnek, hogy Oroszországnak nem vétózhatja meg a szövetség további bővítését, és a NATO-nak joga van saját katonai pozíciójáról dönteni. „Oroszország nem tagja a NATO-nak, és nem dönt a NATO-val kapcsolatos ügyekben” – mondta Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője. (Reuters, MTI)