A közösségi közlekedésről is pártpreferenciák alapján gondolkodnak az emberek, derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava számára készített december 6. és 10. között reprezentatív, telefonos felméréséből, 1108 főt megkérdezésével.

Az ellenzéki szavazók 82 százaléka tartaná elfogadhatónak, ha a kormányzati megszorító intézkedések ellen tiltakozva a főváros valamennyi időre leállítaná a fővárosi közlekedést, bár 39 százalékuk csak abban az esetben támogatná az intézkedést, ha az nem érintené, vagy nem nehezítené meg a közlekedést. A kormánypárti szavazók 98 százaléka viszont teljesen elutasította ezt a lehetőséget.

A kormánypárti szavazók 46 százaléka találta csak el, hogy az állam a fővárosi tömegközlekedés mindössze 7 százalékát finanszírozza, míg az ellenzéki szavazók 77 százaléka helyesen válaszolt. A Fidesz-KDNP szavazóinak 81 százaléka tartotta elegendőnek a hét százalékos állami hozzájárulást, ezzel szemben a szocialisták 99, a jobbikosok és a DK-sok 98, a momentumosok 97, az MMM–hez húzók 91, míg a kétfarkú-kutyapártiak 96 százaléka ítélte kevésnek ezt az összeget.

A nyugat-európai modellt, miszerint a közlekedés költségeinek egyharmadát az állam, másik harmadát a település önkormányzata, harmadik harmadát pedig az utasok fizessék meg, a kormánypárti szavazók 59 százaléka tartotta rossz példának, az ellenzéki szavazók 71 százaléka viszont igazságosabbnak vélte.

A kormánypárti szavazók 80 százaléka a fővárost és Karácsony Gergelyt nevezte meg, amikor azt kérdezték, ki a felelős azért, hogy a budapesti közösségi közlekedésre nincs elég pénz. Az ellenzéki szavazók 75 százaléka ugyanebben a kérdésben a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort nevezte meg felelősként. A BKK-t és a BKV vezetését viszonylag alacsony arányban tartották hibásnak: a kormánypárti szavazók négy százaléka, míg az ellenzékiek hat százaléka értékelte úgy, hogy a menedzsment vétkes ebben.