Izgalmas hétfővel indult a 2012-es politikai szezon. Tíz évvel ezelőtt, 2012. január 1-én lépett életbe Magyarország új alaptörvénye. Az ország egyik fele másnap ünneplőbe öltözött, másik fele transzparenseket gyártott, aztán az Operához indult. Emlékeznek még a bőrkesztyűben ökölvívó alapállásba helyezkedett Szekeres Imrére?

„A miniszterelnök felesége megkért, hogy eszembe ne jusson lefestetni a férjét, mert akkor ő engem megöl” – nyilatkozott Kerényi Imre az alaptörvény népszerűsítésével megbízott rendező, kultúrpolitikus az ATV-nek. Aztán nem tartotta be a szavát. Kerényi kortárs festőktől rendelt festményeket. Olyan témákat kellett megfesteniük, mint például a 2006. október 23-ai rendőr lovasroham. A mecénás rendelt képet a vörösiszap-katasztrófáról vagy éppen Nagy Imre újratemetéséről is, amire a miniszterelnök feleségének figyelmeztetése ellenére is felkerült a fiatal Orbán Viktor. Később ezekkel a képekkel illusztrálták az alaptörvény díszkiadását. 2012. január 2-án többek között ezeket a képeket mutatták be a Nemzeti Galériában a Hősök, királyok, szentek történelmi kiállításon, ami már az új alaptörvényt hivatott népszerűsíteni, és amit Orbán Viktor nyitott meg.

Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország az újraalapítás pillanatában van”.

„Meg kell újítani Európa hét évtizedes múltra visszatekintő politikai és gazdasági rendszerét. Európában elfelejtkeztünk az élet spirituális mélységeiről, a házasélet szentségéről. Erre válaszul mi magyarok 20 zavaros év után gránitszilárdságú alapot teremtettünk. Legyőztük kishitűségünket, és valódi nemzeti forradalmat hoztunk létre (…) ...felülkerekedtünk rosszabbik énünkön, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a nemzetet romlásba döntő erőket, és létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását, mindenen átlépve valódi nemzeti, kétharmados forradalmat vittünk végbe, és ezért született meg hazánk kétharmados alaptörvénye”. Az ünneplők a várból az Operába vonultak át, ahol zenés gálaesttel folytatódott az ország alapozása. A programban Erkel, Weiner, Bartók, Kodály, Dohnányi és Liszt művei szerepeltek a Magyar Állami Operaház Zenekara előadásában. A rendezvény 13 millió forintos költségét az állam biztosította. A gálaest nem volt sajtónyilvános. Az ünnepségre meghívtak húsz kolontári lakost is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről.

Eközben az Andrássy úton, az Opera közelében több tízezres tiltakozó tömeg gyűlt össze. 2010 óta talán ez volt a legnagyobb ellenzéki tüntetés.

A demonstráció más volt, mint a korábbi kormányellenes megmozdulások. Először fordult elő, hogy formálisan is együtt tüntetett számos civil szervezet (a főszerepet vállaló Szolidaritáson kívül többek között a Börtön Helyett Lakhatást, az ATTAC és a Civil Kontroll) három ellenzéki (MSZP, LMP, Demokratikus Koalíció), valamint több parlamenten kívüli párttal is (4K, az SZDSZ és JESZ). Ekkoriban a pártokat nem látták szívesen az ellenzéki megmozdulásokon. Egy évvel korábban a médiatörvény ellen rendezett tüntetések szervezői még kifejezetten felszólították a pártokat, hogy maradjanak távol a rendezvénytől. Később ez fokozatosan finomodott, és már csak a politikusokat kérték távolmaradásra. Gyurcsány Ferenc az alkotmány elleni tüntetés előtt erről így írt: „az antipolitikát képviselő politika nagyon veszélyes. Ma talán népszerűséget hoz, de holnapra összetörheti a demokratikus rendszert”.

A kifejezetten látványosra sikerült tüntetésnek ellentüntetése is volt. Este hattól szélsőjobboldaliak mentek az Operához, akik köpködős, lökdösődős, egymás arcába üvöltős balhéba keveredtek Nyakó István, Szanyi Tibor és Szekeres Imre szocialista politikusokkal. Hogy milyen volt a hangulat, azt Tamás Bence Gáspár kollégánk összefoglalta: „Olyan az Opera előtt a hangulat, mint a Hyde Parkban, mindenki tolja a magáét. Egyiknek Orbánból van elege, másiknak Gyurcsányból.”

Elrepült tíz év, de mintha csak ma történt volna!

Miközben kint az utcán veszekedtek az emberek, bent Schmitt Pál köztársasági elnök tartott ünnepi beszédet: Köszönetet mondott mindenkinek, aki kivette a maga részét az alkotmány megírásából, egyben a gondviselés ajándékának tekinti, hogy a dokumentumot a kézjegyével láthatta el. Szerinte az 1949-es alaptörvényt végre olyan váltotta fel, amely széles körű konzultáció után született, és az Európai Unió szellemében megerősíti a jogállam értékeit. Schmitt Pál azt mondta, reméli, hogy aznap vele ünnepelt valamennyi magyar szerte a világban. „Legyen béke, szabadság, egyetértés" – zárta beszédét, és boldog új évet kívánt mindenkinek.

A Nagymező utcánál felállított színpadra a szervezők politikusokat nem engedtek fel. Bródy János és a Pa-dö-dö zenekar adták meg az alaphangot. Beszédet mondott Nagy Navarro Balázs, a kirúgott tévés, aki az MTVA épülete előtt tartott éhségsztrájkját szakította meg az esemény kedvéért. Kónya Péter, a Szolidaritás mozgalom vezetője azt mondta, hogy „az Operaház narancsos fantomjai halotti tort ülnek a jogállam, a köztársaság és a demokrácia fölött”. Orbán „a Titanic kormányosa, de a Titanic előtt már látszik a jéghegy, és ez ti vagytok, ezek mi vagyunk”. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arról beszélt, hogy sokkal jobb bukott volt miniszterelnöknek lenni, mint eltávolított, nem legitim bukott diktátornak.

Az idő mintha megállt volna az elmúlt tíz évben, de azért van, ami ma már teljesen elképzelhetetlen.

Az este folyamán Pintér Sándor belügyminiszter jelent meg az Opera előtt, és személyesen instruálta a rendőröket. A tüntetők olyanokat kiabáltak felé, hogy „maffiózó”, „olajos”, „patkányképű” és „ávós”.

Az ünnepi műsor végeztével a vendégek az épület főbejárata helyett a művészbejárón távoztak. Az újságíróknak a mellékutcákban sikerült elkapni egy-egy prominenst. Varga Mihály például az országházból kitiltott Index stábjának megígérte, hogy közbenjár Kövér Lászlónál, hogy visszaengedjék őket a Parlamentbe, Szájer József, az alaptörvény írója a hvg.hu-nak azt mondta, a demonstrációból is látszik, hogy az alaptörvény demokratikus.

Akkoriban még megdöbbenést keltett, hogy a köztévé híradója úgy tudósított az Opera előtti tüntetésről, hogy a bejelentkezésen egyetlen tiltakozó sem látszott, mintha az Andrássy út tök üres lett volna. Ma viszont inkább az tűnik már szinte hihetetlennek, hogy a köztévé a szakmai hibát akkor elismerte.