Mit kezdene az ellenzék az oktatással?

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
január 25., kedd 12:31
18
  • Valódi, értelmiségi hivatássá tennék a tanári pályát az ellenzéki pártok, ha kormányra kerülnének. Ehhez diplomásokat megillető fizetést és módszertani szabadságot ígérnek.
  • Csökkentenék a tananyagot, és új tantervet alkotnának a szakértők bevonásával.
  • Az önkormányzatok visszakapnák az iskoláikat, de nem hagynák őket magukra, mint 2010 előtt.
  • Megpróbálnák felhúzni a legrosszabbul teljesítő iskolákat, és azon lennének, hogy a különböző hátterű gyerekek minél tovább együtt tanuljanak.
  • Ezért fokozatosan megszüntetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat.
  • Újra lenne önálló oktatási minisztérium, és a szakapparátust is visszaépítenék.
  • Tóth Endrével, az ellenzék oktatási felelősével beszélgettünk.

Az utolsó simításokat végzik az ellenzék oktatási programján. „A lényeget tekintve egységesek vagyunk, hajszálnyi különbségek vannak” - mondta a momentumos Tóth Endre, akit Márki-Zay Péter nevezett ki témafelelőssé.

Az ő dolga, hogy oktatási kérdésekben nyilatkozzon, de elmondása szerint Arató Gergely (DK) fogja össze a programalkotást. Kettejükön kívül Hiller István (MSZP), Ander Balázs (Jobbik), Erőss Gábor (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) vettek részt leggyakrabban az üléseken.

A pártok vétójoggal rendelkeztek a tárgyalások során, de Tóth szerint nem voltak súlyos összeütközések, és nem kellett nagy áldozatokat hozniuk, inkább részletkérdésekben engedtek.

„Nyilvánvaló, hogy a Jobbik távolabbról indult” - mondta Tóth, aki felidézte, hogy a Jobbik vezetői 2018-ban nem írták alá az akkor még külön induló pártok megállapodását, az Oktatási Minimumot. Mostanra úgy látja, beérett a néppártosodás, azt sem vitatták például, hogy a „megfelelő szakmai felkészültséggel párosuló integrált oktatás” jobb az elkülönítésnél. Ehhez képest négy éve még szerepelt a Jobbik programjában, hogy nem szabad minden áron erőltetni az integrációt.

A közös programhoz hozzájárult a civilekből és szakértőkből álló ELEGY munkája, ők már az előválasztás előtt elkezdték a háttéranyagok kidolgozását Nahalka István és Radó Péter vezetésével. Ezt fejlesztették tovább a pártok újabb szakértők bevonásával. „Annyira kiszolgáltatott ez a terület, annyira kivéreztették, hogy a szakma egységesen változást szeretne, ezért a legjobb oktatáskutatók segítik a munkánkat.”

Ne érje meg elmenni pénztárosnak az Aldiba

Minden párt egyetért abban, hogy jelentősen emelni kell a pedagógusok fizetését. Jelenleg a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát kapják, vagyis szinte fele annyit, mint más, hasonló végzettségű emberek. Az ellenzék célja, hogy ha megnyerik a választást, a következő négy évben eltüntessék ezt a különbséget.

„Amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy Aldi-pénztáros, vagy hogy egy irodai dolgozó kezdő fizetése kétszerese egy pedagógusénak, akkor konkrét életekről beszélünk. Egy kezdő pedagógus eldöntheti, hogy hivatástudatból a saját szakmájában fog dolgozni, vagy elhagyja a pályát, és biztosabb egzisztenciát teremt a családjának” - mondta Tóth. A tanári fizetések alapját ismét a mindenkori minimálbérhez kötnék, ezzel biztosítva, hogy az emelés ne veszítsen az értékéből.

„Amíg valaki megalázó bért kap, nehéz elvárni, hogy kizárólag a gyerekekre és a saját szakmai fejlődésére koncentráljon. Ehelyett azon fog gondolkodni, hogy milyen másodállást vállaljon a megélhetésért.”Egyes szakértők szerint a kezdő pedagógusok bérét nagyobb arányban kellene emelni, mint az idősekét, mert így lehet a pályára vonzani az alkalmas diákokat. Tóth egyetért ezzel, de szerinte „a tapasztalt pedagógusok sem érezhetik igazságtalannak az új rendszert”.

„Olyan nem történhet, hogy valakinek csökkenjen vagy stagnáljon a fizetése.”

Hadd legyen a tanítás értelmiségi pálya

Magyarországon nagyon alacsony a tanári pálya megbecsültsége: egy 2018-as, 35 országra kiterjedő felmérésben az utolsó tíz közt végeztünk. A fizetésnek ebben fontos, de nem kizárólagos szerepe van.

„Amellett, hogy megalázóan keveset keresnek, a pedagógusok nagyon leterheltek. Magas a kötelező óraszám, és sok a helyettesítés, jellemzően fizetetlenül. Nincs elismerve a teljesítményük, ráadásul azzal a toposszal is találkoznak a társadalomban, hogy alig kell dolgozniuk, hiszen ott a nyári szünet” - mondta Tóth.

Tóth Endre Fotó: Halász Júlia

A mostani szabályok heti 22-26 kötelező órát írnak elő, ami uniós szinten magasnak számít (Németországban, Szlovákiában, Csehországban például 17). Ahogy a T-TUDOK nemrég megjelent kutatásában is írják, máshol több idő jut felkészülésre, értékelésre, csapatmunkára, szakmai fejlődésre, ami nyilván a tanároknak és a diákoknak is jót tesz.

Az ellenzék új, lazább nemzeti alaptantervet szeretne, kevesebb tananyaggal, több teret engedve a tanároknak.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt