Hétfőn délelőtt országszerte több iskolában figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg: a kormány közölte, hogy a sztrájkot jogszerűtlennek tartja, az EMMI azt mondta, nem fenyegetőznek, de a tanárok sztrájkja „nem maradhat következmények nélkül”.
A hétfő délelőtti eseményekről több diák, szülő és tanár osztotta meg velünk tapasztalatait, miszerint sok iskolában csak a tanárok egy része sztrájkolt, és akadtak intézmények, ahol egyébként sem mentek iskolába a diákok, mert a tanári kar most tartotta félévzáró tanítás nélküli munkanapját.
Egy diák azt írta nekünk, neki mindenképpen be kellett mennie kora reggel az iskolába, annak ellenére, hogy a tanárai sztrájkoltak, mert nulladik órája volt. „Miután vége lett az órának, mindenki visszament az osztálytermébe, és elfoglalta magát. Az 1. óra elején belépett az igazgató, és megkérdezte hogy kérünk-e felügyeletet, vagy elleszünk egyedül. Miután a 2. óra is véget ért, a tanítás normálisan folytatódott tovább.”
Egy másik, végzős gimnazistának szintén nulladik órával kezdődött a napja, ő azt írta, a tanáruk elmondta nekik, hogy „támogatja a sztrájkot, de a végzősöknek inkább megtartja” a nulladik és az első órára ütemezett dupla történelemórát.
Volt budapesti gimnázium, ahol az igazgató előzetesen arról tájékoztatta a szülőket, hogy nem sztrájkolnak majd, „miután az elégséges szolgáltatásról szóló bírósági határozat mindeddig nem hatályos”, végül azonban a pedagógusok mégis megtartották a figyelmeztető sztrájkot, azt csak az igazgató nem támogatta.
Egy másik iskolából is azt írta az egyik ott dolgozó, hogy bár a főigazgatóság elhatárolódott, „az aktív munkavállalók több mint harmada beállt a sztrájk mellé: gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédusok, konduktorok és adminisztratív dolgozók”. Egy budapesti iskolában péntek délután alakult meg a sztrájkbizottság, aztán, ahogy tanár olvasónk fogalmazott, „elengedték” a sztrájkot „a sajtóban megjelenő törvényellenességet hirdető propaganda miatt”, viszont többen megbeszélték, hogy hétfőn reggel bejelentik a vezetőségnek, mégis sztrájkolnak.
Sok iskolában tanítás nélküli munkanapot tartottak – a legtöbb helyen ezt eleve így tervezték –, azokban az intézményekben pedig, ahol a pedagógusok sztrájkoltak is, úgy oldották meg ezt, hogy reggel 8 helyett 10-kor kezdték az értekezletet. Az erről levelet író tanár olvasónk úgy fogalmazott, az iskolában, ahol dolgozik, egyedül ő nem sztrájkolt: „Én pedagógusként sosem fogok pénzért sztrájkolni. Tudom, hogy egyéb programpontok is vannak, és éppenséggel olyan is, ami beugrónak jó számomra, de egy átfogó tanügyi reform nélkül a hajára kenheti mindenki ezt az oktatási rendszert. Nem a pedagógusbér a legfőbb gond. Sőt!”
Egy másik, szintén nem sztrájkoló tanár azt írta: „Nálunk senki nem sztrájkol, ahogy én sem. Szégyellem is magam miatta. Nincs rá semmi mentségem. Katolikus iskola meg miegymás.” Egy másik olvasónktól az alábbi képet kaptuk azzal a megjegyzéssel, hogy: „Úgy tűnik, a katolikus iskolák is...”
(14:30 Frissítés: Egy másik olvasónk jelezte, hogy a fenti fotón nem a Pál Apostol Katolikus Iskola épülete, hanem a szomszédos szakszolgálat épülete látható, ők sztrájkoltak, nem pedig az iskola.)
Volt olyan intézmény is, ahol a tankerület igazgatója „frappánsan megoldotta a sztrájkproblémát”, és hétfő reggelre előrehozta a péntek reggel tartandó, félévet záró online értekezletet, amikor tanítás nélküli munkanap lett volna. „Véletlen egybeesés. Probléma megoldva. Mindenki kussol. Nyugodtan lehet otthon sztrájkolni” – írta olvasónk.
Két másik budapesti gimnáziumban szintén nem tartottak órákat, de nem tanítás nélkül munkanap miatt, hanem azért, mert az egyik iskolában síszünet van, a másikban meg pályaorientációs nap.
Volt olyan budapesti általános iskola, ahol egy olvasónk tájékoztatása szerint a hétvégén „a Klikből többször hívták az igazgatót, hogy jelezze a szülőknek, az esetleges sztrájk nem lesz jogszerű, vegye rá őket, hogy hozzák a gyerekeket ma suliba”. Ebben az iskolában végül két tanár kivételével mindenki sztrájkolt.
Egy tanár olvasónk azt írta, az egyik alapítványi középiskolában a sztrájk idején a diákokkal beszélgettek a pedagógussztrájkról és ennek előzményeiről: „Fontosnak tartottuk, hogy szó legyen a munkavállalói jogokról, a sztrájkjogról, a polgári engedetlenségi mozgalomról és egyéb állampolgári véleménynyilvánítási, illetve érdekérvényesítési lehetőségekről. Fontosnak tartottuk, hogy beszéljünk a diákokkal a szolidaritás mint emberi magatartás üdvösségéről. A téma felvetésének örültek a diákok, és megosztották ezzel kapcsolatos véleményüket. Egyetemlegesen kifejezték szolidaritásukat és átérezték a téma fontosságát.”
Több sztrájkoló tanári kar osztott meg magáról csoportképeket, ezeket a Pedagógusok Szakszervezete összegyűjtötte Facebook-oldalán.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.