• Sci-fi íróként írta meg, hogy hogyan küzd majd meg az emberiség a klímaváltozással, de regényét tudósok és politikusok is véresen komolyan vették.
• A Jövő Minisztériuma az elmúlt évek egyik legfelkapottabb regénye volt, és idén magyarul is megjelenik.
• Interjú Kim Stanley Robinsonnal.

Kim Stanley Robinson az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb sci-fi írója, aki a műfajon belül szinte mindent elért, amit el lehet. Ám legutóbbi regénye még jelentősebb áttörést hozott számára, a legnagyobb lapok nevezték az év könyvének, klímatudósok és politikusok sora hivatkozott rá, Barack Obama a kedvenc aktuális könyvei közé választotta, míg a Párizsi Egyezményt tető alá hozó ENSZ-diplomata, Christiana Figueres a beszámolók szerint a kertjében ülve, a sírással küzdve hallgatta a regény hangoskönyv verzióját.

A 2020-ban megjelent, és idén magyarul is érkező A Jövő Minisztériuma azt meséli el, hogy az emberiség hogyan volt képes úrrá lenni a klímaváltozás jelentette kihíváson. Szó nincs fáklyásmenetről: a 2050-es években játszódó történet szerint az érdemi változásokhoz súlyos természeti katasztrófák, sok ember halála, felerősödő ökoterrorizmus és gazdasági válságok vezettek el. Robinson regényeinek visszatérő színterei a tudományos laborok és a diplomáciai tárgyalóasztalok, és A Jövő Minisztériumában is e helyszínek körül alakul a cselekmény: miközben a műfaja sci-fi, hiszen egy elképzelt jövőben játszódik, főszereplői nagyon is valóságos alakok. Egy elképzelt világszervezet, az ENSZ alá tartozó jövő minisztériuma vezetésével tudósok, politikusok, jegybankárok, aktivisták tesznek a saját területükön azért, hogy az emberiség végül sikerrel kerülje el a létező legrosszabb forgatókönyvet: hogy élhetetlenné váljon számunkra a bolygó.

A Jövő Minisztériumáról tavaly augusztusban hosszabban is írtunk, idén pedig emailben kérdeztük Robinsont, többek között a regény utóéletéről, a világot megmentő jegybankárokról, illetve arról, hogy tényleg könnyebb-e elképzelni a világ végét, mint a kapitalizmusét.