Olaf Scholz német kancellár kedd délben az ír miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót a találkozójuk után Berlinben.

A német kormányfő itt jelentette be, hogy a kormánya felfüggeszti az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezésének folyamatát. Nem mondta meg, hogy ez a felfüggesztés meddig tart, de világossá tette, hogy "eltart egy jó ideig", mire újraindulhat a folyamat.

Az Északi Áramlat 2 egy hosszú évek óta készülő tengeri vezetékpár, ami Oroszországból közvetlenül vinne gázt Németországba, 55 milliárd köbmétert évente - ez komoly mennyiség, Magyarország például évente 4,5 milliárd köbmétert vesz csak a Gazpromtól.

A vezeték párja már régóta üzemel, az ugyanekkora kapacitású Északi Áramlat 1. Ha a két áramlat egyszerre működne, Oroszországnak már nem lenne szüksége arra, hogy Ukrajnán keresztül exportáljon földgázt az EU irányába.

A vezeték megépítésének fő értelme orosz szempontból éppen ez volt: ne tudjon a mindenkori ukrán kormány zsarolni a tranzitdíjjal vagy a tranzit elzárásával. Pont az ukrajnai tranzit pótolhatatlansága lehetett az egyik oka, hogy Oroszország nem indított eddig átfogó háborút Ukrajna ellen, mert bizonyos szállítási kötelezettségeit nem tudta volna teljesíteni az ottani vezetékek nélkül.

Tavaly szeptemberre elkészült az Északi Áramlat 2, de a német hatóságok nem adták ki rá a működési engedélyt. Egy német bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy érvényesíteni kell az EU-s szabályokat a működtetéséhez, azaz nem lehet ugyanaz a cég a többségi tulajdonosa a vezetéknek és a benne lévő gáznak is. Ezt a Gazprom ki tudta volna cselezni, ha bevonja az üzletbe valamelyik orosz állami energiacéget, úgyhogy a folyamatot a német hatósági kötözködés eddig csak lassította, de nem lehetetlenítette el. Scholz mostani bejelentése viszont azt jelenti, hogy az egész engedélyezési mechanizmus leáll.

Oroszország komoly nyomást gyakorolt a németekre és az egész EU-ra azzal, hogy tavaly nyár óta csak a hosszútávú szerződések vagy a korábban kötött szerződések alapján szállított gázt. Ez hozzájárult az európai gázárak drámai emelkedéséhez. Azt üzenték, hogy új, az árakat letörő szállítások addig nem indulnak Európa felé, amíg az Északi Áramlat 2-t üzembe nem helyezik.

Németország erősen rászorul az orosz gázra. Az atomerőművek bezárásával és a szénre kivetett büntetőkvótákkal felértékelődött a földgáz szerepe a német áramtermelésben. Éppen ezért a német kormány eddig ódzkodott kimondani, hogy az Északi Áramlat 2 a szankciók része lehet.

Az USA évek óta nagy nyomást helyezett a németekre, hogy álljanak el a vezeték megépítésétől, majd engedélyezésétől, Berlin viszont eddig ragaszkodott ahhoz, hogy ez egy politikától független, üzleti projekt.

Scholz kedden azt mondta, hogy hétfő este minden megváltozott, amikor Putyin orosz elnök elismerte a donyecki és luganszki szakadár népköztársaságokat. Ez értékelése szerint az ENSZ alapokmányának a megsértése, hiszen egy tagállam nemzetközileg elismert határát írja felül. És sérti a minszki békefolyamatot is, illetve további nemzetközi szerződéseket, amelyekkel Oroszország általában és konkrétan is garantálta az ukrán határokat.

A döntés nyomán az európai gázárakat Oroszország továbbra is nyomás alatt tarthatja és drágábbá teheti a német ipari termelést is, ugyanakkor nagyon komoly üzleti és stratégiai kárt okoz vele Oroszországnak.