Orbán Viktor békét szeretne, de utasítást adott a NER-nek a hadiipari terjeszkedésre

február 24., csütörtök 13:01
2

Az orosz-ukrán háború mintegy mellékszálaként Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján tartott előadásában is egyértelmű utasításba adta a NER gazdasági holdudvarának, hogy a haza biztonsága érdekében legyenek aktívabbak a magyar hadiipar területén.

Belevágtunk a modern magyar hadsereg és a hozzá tartozó hadiipar építésébe. Sajnos még nem értünk el áttörést. A hadiipart még össze kell kapcsolni a gazdasággal, be kell kötni az egyetemeket, a kutatóintézeteket és innovációs parkokat is, és persze kellenek a fiatalok, akik készen állnak szolgálni, és ha kell, megvédeni a hazát

- fogalmazott a kormányfő az évértékelőjében.

A gazdasági évnyitón pedig már néhány konkrétumot is mondott:

Most új ágazatokat is beemeltünk, amely tovább növeli a magyar gazdaság komplexitását, ilyen a hadiipar. Ez egy teljesen új iparág. Ugye, valahol ott, Gyula környékén az Airbusszal együttműködve alkatrészeket gyártunk, és vannak magyar tőkéscsoportok, akik megvásároltak kész katonai repülőket gyártó, talán csehországi gyárat, amely, remélem, előbb-utóbb valahogyan beleintegrálódik, nem egyszerűen csak kifektetés lesz, hanem beleintegrálódik a magyar gazdaság szövetébe

- adott hangot a reményeinek Orbán Viktor.

A kormányfő szerényen úgy tett, mintha nem tudná, hogy pontosan ki és hol építi Gyula környékén az Airbus gyárat, és kik azok a magyar tőkések, akik megvettek valami katonai repülőket gyártó csehországi gyárat.

Nos, Andreas Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary Kft. ügyvezetője tavaly októberben már arról beszélt, hogy idén júliusban indul a termelés a gyulai Airbus gyárban, ahol az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak majd precíziós alkatrészeket. A cégben a magyar állam is 30 százalékos tulajdonos a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-én keresztül. Ebbe a cégbe vonták össze tavaly az állam honvédelmi cégeit. A gyulai gyár építtetője a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt., generálkivitelezője pedig természetesen a Market Építő Zrt., amely Orbán Viktor barátjának, Garancsi István milliárdos nagyvállalkozónak az érdekeltsége.

Ami pedig a magyar tőkéscsoportok kezébe került cseh repülőgépgyárat illeti. Itt a kormányfő által nem nevesített titokzatos tőkés nem más, mint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A hazai kaszinókban is érdekelt üzletember, volt londoni nagykövet cége (HSC Aerojet Zrt.) tavaly szeptemberben lett 80 százalékos tulajdonos a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak. Ehhez persze állami segítséget is kapott: a HSC Aerojet Zrt. 150 millió eurós (kb. 53 milliárd forint) hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól, amihez a kormány vállalt állami készfizető kezességet. Külön érdekesség, hogy a HSC Aerojet számlavezető bankja pedig a Gránit Bank, amelynek többségi tulajdonosa már a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST Zrt. nevű cége.

Az állam hadiipari nyomulásának jelentős állomása volt a Milipol Zrt. tavaly nyári megszerzése. A cégről a privatbankar.hu írt bővebben, a cikkben kifejtik, hogy a társaságba 2004 októberében szállt be Székely Herbert, aki az 1998 februárjában meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János bizalmasa volt. Székely aztán 2017-ben a 10 millió forint névértékű részvényei többségét Ecsedi Ferencnek adta el, aki évtizedek óta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója bizalmi emberének, tanácsadójának számít. Honlapja szerint a Milipol 2018-ra a rendvédelmi és katonai eszközök és szolgáltatások terén a magyar piac legjelentősebb magánkézben lévő beszállítójává vált, éppen a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban jutottak a csúcsra 8,8 milliárd forintos árbevétellel és 2,2 milliárd forintos profittal. A cég azonban kartellezés gyanújába keveredett, a tulajdonosok pedig inkább eladták a vállalkozást az államnak.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Mészáros Lőrincnek egyelőre nincs érdekeltsége a hadiiparban, de az egyik ismert üzlettársának már összejöttek az első százmilliói az ágazatban. A hvg.hu írta meg, hogy villámgyorsan tizenötmilliárdos céggé nőtte ki magát a HT Division, amely a nyolcadik leggazdagabb magyarnak, Szíjj Lászlónak (a Duna Aszfalt tulajdonosának jachtján pihent 2020 nyarán Szijjártó Péter külügyminiszter) és a török Suat Gökhan Karakusnak, Adnan Polat milliárdos üzletember cégvezetőjének birtokában páncélozott harci járműveket importált a Magyar Honvédség számára.

A legnagyobb hadiipari bizniszt azonban vélhetően Zalaegerszeg környékén kell keresni, és bár Orbán Viktor kormányfő szerint a hadiipart még össze kellene valahogyan kapcsolni a gazdasággal, itt már annyira sikerült megfelelni a miniszterelnöki elvárásnak, hogy ennél jobban már nem is nagyon lehet. "A Magyar Honvédség 2030-ra a régió meghatározó haderejévé válhat" – jelentette ki ugyanis Palkovics László miniszter tavaly szeptemberben a német Rheinmetall és a magyar állam közös beruházásában 60 milliárd forintból épülő új harcjárműgyár bokrétaünnepségén Zalaegerszegen. Itt gyalogsági harcjárműveket gyártanak majd. Az üzem kivitelezőjének pedig a Mészáros-cégbirodalomba tartozó ZÁÉV Zrt.-t sikerült kiválasztani.

Mintegy ezzel párhuzamosan pedig a német hadiipari óriás partnerségre lépett a 4iG Nyrt.-vel: tőkeemeléssel 25,12 százalékos tulajdont szereztek a kormánnyal szintén remek viszont ápoló Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai és távközlési cégcsoportban. A 4iG persze nem győzte elégszer hangoztatni: a német vállalat befektetése nem „ellentételezésként” jött létre a magyar állam hadiipari megrendeléseiért cserébe.

Pénz tehát egyre több van a hadiiparban, ami a jövőben vonzóbbá teheti az ágazatot a NER holdudvara számára. A honvédelmi ráfordítás idén először fogja meghaladni az 1000 milliárd forintot, a kormányzat pedig most éppen azt ígéri, hogy Magyarország a NATO-ban vállalt kötelezettségét, miszerint a GDP 2 százalékát honvédelemre fordítja, legkésőbb 2024-ig eléri. (A szervezetben 2014-ben határoztak arról, hogy legkésőbb tíz év múlva mindenütt legalább a GDP 2 százalékát költik hadi célokra. A döntés idején csak három tagállam felelt meg ennek a feltételnek: az USA, Görögország és Nagy-Britannia.) Közben persze Orbán Viktor szeret az európai békéről beszélni, például moszkvai látogatását is "békemissziónak" nevezte Putyin orosz elnöknél.

A kormányzati propagandát figyelve úgy tűnhet, mintha a magyar hadsereg elrettentő erővel bírna, de ez koránt sincs így. A Népszava cikke szerint Magyarország a 2020-as becslés szerint 1,8 milliárd dollárnyit költhetett a védelemre, míg Románia 5,4 milliárdot, Lengyelország 12 milliárdot, de még Csehország is 3,3 milliárdot fordított a haderejére. Szintén NATO becslések szerint 22 ezer ember szolgál a magyar hadseregben, a román haderő 65 ezer körüli, míg a lengyel sereg 120 ezer, Ukrajna pedig éppen negyedmillió embert tart fegyverben. Ezek az arányok a jövőben sem igazán változnak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt