Ukrán híroldalak szombat délelőtt arról számoltak be, hogy már csak Magyarország blokkolja az EU-s országok közül, hogy Oroszországot kivessék a banki átutalásokat támogató nemzetközi SWIFT rendszerből.

A magyar kormány szerint ez hazugság, és később voltak ukrán híroldalak, amelyek jelezték, hogy nemcsak Magyarország ellenzi a SWIFT-szankciót. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig arról számolt be délután fél 1-kor, hogy telefonon beszélt Orbán Viktorral, aki közölte vele, hogy Magyarország minden szankciót támogat Oroszország ellen, beleértve a SWIFT-től való eltiltását is. (Hogy ez a szankció micsoda, arról Szily László írt cikket pénteken.)

Orbán Viktor szombaton az ukrán határnál tett látogatásakora BBC és az RTL kérdéseire is elmondta, hogy Magyarország egyetlen szankciót sem blokkol, és amiről egyetértés van az EU-ban, azt a magyar kormány támogatja. Ideértve a SWIFT- szankciót is.

Hetek óta megy a SWIFT-vita

A lehetséges szankciókról szóló vita már hetekkel a háború kitörése előtt elkezdődött. Az USA kormánya vetette fel, hogy ha az oroszok támadnak – amiről Joe Biden meg volt győződve titkosszolgálati jelentései alapján – akkor érdemes lenne a SWIFT használatától eltiltani Oroszországot. Erről viszont csak EU-s szinten lehet dönteni, mert a SWIFT-et brüsszeli központú cég üzemelteti.

A német kormány ódzkodott ettől, és jelezték az amerikaiaknak, hogy nekik nagyon fájna, ha nem tudnának fizetni az Oroszországból érkező földgázért a szankció nyomán. Több nyugati kormány is aggódott még, hogy nem akarják elvágni a cégeiket oroszországi leányvállalataiktól.

Miután a háború kitört, másnap rendkívüli EU-s csúcsot tartottak Brüsszelben, csütörtök éjjel. Ott ismét felmerült a SWIFT-kérdés. A csúcson elhangzottak nem nyilvánosak, de több diplomata szivárogtatott, és a hírek alapján a német, az olasz, az osztrák, a ciprusi és a magyar kormány vezetői mondták azt a vitán, hogy nem támogatják a SWIFT-szankciót.

Amikor az ülés közben online bekapcsolták az ukrán elnököt, a hangulat talán némileg változott, mert Zelenszkíj drámai beszédben kérte a SWIFT élesítését, és arról beszélt, hogy talán utoljára látják élve európai kollégái. Az ukrán elnök a földgáz és a kőolaj importjának leállítását is kérte.

A tanácskozás kora hajnalig tartott, és a reggeli sajtótájékoztatók alapján világos volt, hogy a SWIFT-szankciót nem akarja élesíteni az EU. Ez többeknek nem tetszett, a lengyel politikusok különösen elkeseredetten nyilatkoztak erről, kormánypártiak és ellenzékiek is. Utóbbiak közül Donald Tusk (aki az Európai Néppárt elnöke is) azt írta, hogy a német, olasz és magyar kormánynak szégyellnie kellene magát. A francia kormány tagjai viszont megértő hangon vették tudomásul a döntést.

A SWIFT-szankció ellenzői közül szombatig csak a magyar kormány nem mondta nyíltan, hogy talán mégis lehet

Közben a SWIFT-ellenes koalíció óvatosabb fogalmazásra váltott. Ahogy teltek az órák, és vált világossá, hogy a háború brutális, már egyik tagállam sem mondta azt, hogy szó sem lehet a SWIFT szankcióról, hanem az lett a magyarázat, hogy nem lehet egyszerre minden büntetést kivetni, mert akkor nem lesz többé tere az alkunak.

A német kormány "utolsó lehetőségként" kezdte emlegetni a SWIFT-szankciót, és az osztrákok, olaszok és ciprusiak is kimondták, hogy nem zárkóznak el attól, hogy lehessen ilyen szankció is, "az asztalon maradt, a lehetőségek között" fogalmaztak.

A magyar kormány erre nyíltan sosem tért ki, csak azt ismételték, hogy a közös megállapodásokhoz tartja magát mindig. Ezek az állásfoglalások vezethettek oda, hogy volt aki úgy értelmezte, hogy már mindenki rábólintott a SWIFT-szankcióra, csak a magyarok nem.

A németek árnyékában

Brüsszeli forrásaink szerint a német kormány továbbra sem egyezett bele a SWIFT-szankció kivetésébe. Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtt ezért is szólt a berlini és a budapesti vezetéshez is külön, hogy adják áldálsukat a szankcióra.

A németek azzal érveltek zárt aajtók mögötti tárgyalásokon még pénteken is, hogy ha nem vehetnek orosz gázt, akkor nem lesz elég áram és fűtés Németországban.

Ugyanakkor a SWIFT bevezetését már nem is zárják ki a németek. Valószínűleg ennek megfelelően mondhatta azt Orbán Viktor a lengyel kollégájának, hogy Magyarország nem áll az útba.

A magyar kormány vétózott már Kína ellen írt EU-s politikai nyilatkozatokat, de az Oroszország elleni szankciókat 2014 óta az EU-ban mindig megszavazta, amikor kialakult a konszenzus a nagy tagállamok között.

A magyar kormány nyíltan beszélt arról mindig, hogy ezeket a szankciókat károsnak tartja, nem ért velük egyet, de egyedül sosem vétózott. Inkább csak támogatta azokat a nagyokat - leginkább Németországot, Olaszországot - akik igyekeztek gyengíteni a javaslatokat.

Orbán Viktor két hete tartott évértékelőjén el is mondta, hogy szerinte nem kellene büntetni az oroszokat szankciókkal, de Magyarország gyenge ahhoz, hogy ezt megakadályozza: "Nyílt lapokkal játszunk, és sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. Meggyőződésem, az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag. Az együttműködéstől elzárkózni, a hatalmas gazdasági lehetőségeket teljesen átengedni a kínaiaknak stratégiai hiba. De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges."

Az ilyen nyilatkozatok miatt a külvilág számára úgy tűnik, hogy Orbán az oroszok legfőbb szövetségese az EU-ban. A többi tagállam vezetője, még ha enyhíteni is akart a szankciós politikán, ezt jellemzően nem erősítették meg oroszpárti beszéddel. Ezért is fordulhatott elő, hogy szombat délelőtt az ukrán parlament hivatalos Twitter-oldalán is Orbánt emelték ki, mint a SWIFT-szankció nagy ellenzőjét.

Brüszeli forrásaink szerint a magyar álláspont az elmúlt évekhez képest egyelőre nem változott. Az Orbán-kormány nem kezdeményező a szankciós vitákban, nem javasol büntetéseket. De ha egy szankcióba mindenki belement már, és a németek is támogatják, akkor egyedül nem áll ellent.