Ukrajna régóta tervezte, hogy az áramhálózatát leválasztja az oroszországiról, és az EU-s rendszerhez csatlakoztatja. A háború előtti menetrend szerint ez 2023-ban történt volna meg. Eddig csak az ukrán határ nyugati oldalán volt egy kisebb terület, ami az EU-s hálózatra csatlakozott, ezen keresztül Magyarország is szokott importálni áramot az ottani szenes erőművekből.

A 2021 nyarán kitalált menetrend szerint a teljes ukrán vezetékhálózatot február 24-én kísérletképpen leválasztották az oroszról, és rákapcsolták az európaira. Ez egy olyan technikai teszt volt, amiről az oroszok is előre tudtak, háromoldalú egyeztetések előzték meg. Az orosz katonai támadás éppen a kísérleti leválasztás napján, február 24-én kezdődött.

Az eredeti menetrend szerint a teszt hétfőig tartott, azonban az ukrán kormány úgy döntött, hogy nem kapcsolódnak vissza az orosz hálózatra többet. Viszont a tesztüzem végeztével az EU-s rendszerből is kikerültek.

Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna jelenleg csak a saját áramtermelő erőműveire számíthat. Bármilyen fennakadás esetén komoly áramszünetek keletkezhetnek. Ha az ukrajnai atomerőművek vagy szenes erőművek bármilyen okból leállnának, Ukrajna jelenleg nem tudna áramot szerezni külföldről.

Ezért Ukrajna arra kérte az EU-t, hogy minél hamarabb hivatalosan, üzemszerűen is rácsatlakozhasson az európai hálózatra. Az EU energiaügyi miniszterei hétfő délutáni ülésükön úgy döntöttek, hogy támogatják ezt a törekvést, de a technikai levezetése még napokig, sőt akár hetekig is eltarthat.

Az összekapcsolódás ugyanis az európai rendszerre nézve is kockázatot jelent. Ha az oroszok lebombáznak, felrobbantanak komoly vezetékeket és erőműveket, akkor ez az EU-s oldalon is veszélyeztetheti az ellátást. Ennek a kockázatnak a minimalizálására keres msot technológiai megoldásokat az EU-s tagállamok áramhálózati operátorait tömörítő szervezet, az ENTSO-E. A miniszterek hétfőn elfogadták, hogy valamennyi kockázatot vállalnának Ukrajna megsegítése érdekében, de nem annyit, amennyit egy azonnali összekapcsolás jelentene.

A miniszterek arról is döntöttek, hogy benzint, dízelt és kerozint is adnak Ukrajnának. Szlovákia, Csehország és Litvánia konkrét felajánlásokat is tett a saját stratégiai tartalékaikból.

Gázt is adnak a tagállamok Ukrajnának, a Szlovákia felőli szállítás máris fokozódott, és a tanácsülés után az illetékes biztos kiemelte, hogy immár Magyarország felől sincs technikai akadálya a tranzitnak.