A kínai vezetés ezidáig nem ítélte el az orosz katonai támadást Ukrajna ellen. A kínai külügyi szóvivő, Vang Ven-Pin nem ismerte el, hogy Ukrajnában katonai invázió zajlik, valamint a nyugati országok gazdasági szankcióit is erőteljesen elítélte, bár az eddigi szoros baráti viszonyhoz képest távolságtartóbban fogalmazott, „átfogó stratégiai koordinációs partnerként” jellemezve Oroszországot.

Kína az utóbbi hónapokban megerősítette területi igényét Tajvanra, konkrét katonai beavatkozásokkal is fenyegetve a szigetet, eltagadva szuverenitásukat. Ennek oka minden bizonnyal a párhuzam Ukrajna és Tajvan között. Mindkét ország egy szomszédos nagy birodalom fenyegető árnyékában éli mindennapjait, amely birodalom történelmi és ideológiai alapon tagadja meg önrendelkezésük jogosságát. Ha Kína most beáll szövetségese mögé, támogatva annak területi terjeszkedési igényeit, Oroszországtól is elvárható, hogy így tesz, ha Kína indítana offenzívát a szigetország ellen.

„A jövőben Kínának szüksége lesz Oroszország megértésére és támogatására, amikor Amerikával birkózik, hogy véget vessen a Tajvan-problémának egyszer s mindenkorra” - írta egy blogposztban a kínai állami hírügynökség vezető szerkesztője.

Joe Biden magas rangú ex-köztisztviselőkből álló delegációt küldött Tajvanra szerdán, akik közös megbeszélést tartottak Tajvan elnökével. Az amerikai elnök ezzel jelképesen szembehelyezkedett az orosz-kínai érdekszövetséggel. „Az USA továbbra is ellenezni fog bármiféle egyoldalú változást a status quóban” - nyilatkozott a delegáció vezetője, Mike Mullen. „Amerika próbálkozása, hogy támogatásukat jelezzék Tajvan felé hiábavaló, bárkit is küldenek” - reagált a delegáció érkezésére a kínai külügyi szóvivő.

„Ma Ukrajna, holnap Tajvan!” Ez a szlogen terjed a tajvani közösségi média felületein, mutatva, hogy a tajvani lakosok rettegnek a kínai katonai inváziótól. Hiszen ha Oroszország és Kína kölcsönösen számíthatnak egymás támogatására, az Ukrajna és Tajvan számára rendkívül veszélyes hír. (Business Insider)