Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.

Hogy ennek ennek mégis mi köze a COVID-oltáshoz, azt Rogán Antal minisztériuma nem részletezte, de az tudható, hogy a kormányzati levélben megfogalmazott vádakat abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter az ukrán válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben a helyzetben „a NATO közös döntését kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.

A Kúria megvizsgálta, hogy Rogán minisztériuma visszaélt-e az oltásra regisztrálók adataival és folytatott-e jogszerűtlen kampánytevékenységet.

Végül megállapították, hogy ez ellenzéket kritizáló részekkel a kormány megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. Pedig a minisztérium azzal védekezett, hogy „a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott”. De bedobták érvként azt is, hogy „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől”. Ezért szerintük az ellenzéket vádoló levél nem is tekinthető kampányeszköznek. Megjegyezték azt is, hogy a kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát. És helybenhagyta a Nemzeti Választás Bizottság korábbi döntését, ami ezt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítatta.

A másik részében viszont kimondta, hogy a törvények nem adnak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.Megállapították, hogy bár a kormány feladata lehet a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, de az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása már nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe. És a Kúria kimondta azt is, hogy „az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére”.

Ezek alapján pedig sérült az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve elve, amit a választási eljárásról szóló törvény előír. „A kampányhoz kapcsolódó esélyegyenlőség elve akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ez az egyensúly megbomlik, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakban állami szervtől származó olyan negatív kritikában részesül, amely őt objektív indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza, más szervezetekhez és jelöltekhez képest” - állapította meg a Kúria.