Az uniós állampolgárság nem árucikk, az Európai Parlament ezért uniós szintű szabályozással orvosolná a befektetői állampolgársági és letelepedési programokhoz kötődő visszásságokat – közölte az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája. A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

Arról döntöttek, hogy az „aranyútlevelek” etikai, jogi és gazdasági szempontból egyaránt kifogásolhatók, és súlyos biztonsági kockázatot hordoznak, ezért össze kellene hangolni a tagországokban az „aranyvízumok” kiadását, hogy az ne adjon lehetőséget pénzmosásra és korrupcióra, és az „aranyvízumokra” uniós illetéket kellene kivetni.

Az EP-képviselők saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésben szólították fel az Európai Bizottságot, hogy még a megbízatása végéig, 2024 előtt terjesszen elő jogalkotási javaslatot. A hétfői plenáris ülésen szó volt arról a kötelezettségvállalásról is, amit az Európai Bizottság, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Kanada és az USA tett a tehetős kormányközeli orosz állampolgároknak kiadott „aranyútlevelek” korlátozására. A jelentést a képviselők 595 szavazattal, 12 ellenében és 74 tartózkodás mellett fogadták el.

A 2011 és 2019 közötti időszakban legalább 130 ezren használták ki a befektetői állampolgársági és letelepedési programokat, ami az érintett országokat összesen több mint 21,8 milliárd eurós bevételhez juttatta. Befektetői állampolgársági programok jelenleg Máltán, Bulgáriában és Cipruson működnek. 12 tagország működtet befektetői letelepedési programokat, de a befektetési összegek és opciók országról országra eltérnek.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról számolt be, hogy: „a Fidesz nagyon bátran nem nyomott gombot (nem mert sem igent, sem nemet nyomni) az aranyvízumok esetében. Nem támogatták tehát, hogy vizsgálják felül a visszás hátterű oroszoknak adott letelepedési lehetőséget.”

Az EP határozott arról is, hogy mivel az EU-s demokrácia aláásásáért az oroszhoz és a kínaihoz hasonló önkényuralmi rendszerek ártó szándékkal manipulálják az információkat, és Európa polgárai és kormányai nincsenek kellőképpen tudatában a külföldi beavatkozás valós veszélyének, ezért az EU-nak szankcionálnia kellene a külföldi beavatkozást és a félretájékoztatást, a külföldi állami propagandát terjesztő szervezetektől pedig meg lehetne vonni a működési engedélyt vagy a médiaakkreditációt.

Ujhelyi István írta meg, hogy a fideszesek itt már nem pusztán tartózkodtak, hanem leszavazták a javaslatot. Csak a momentumos Donáth Anna és a jobbikos Gyöngyösi Márton szólalt fel a vitában.