A BBC közölt részletes összeállítást arról, hogy működik a háborús cenzúra Kínbában.

A cikk szerint a Weibo-n, a WeChat-en és más kínai közösségi platformokon nagyon aktív a cenzúra, egyaránt törlik a háborút vagy Oroszországot kritizáló és konfliktust, az orosz akciókat helyeslő bejegyzéseket. Tilos háborús videók közlése, nem szabad élő adást indítani Ukrajnával kapcsolatban, sőt, egyes beszámolók szerint még a háborúhoz köthető hashtagek használata sem engedélyezett.

Az állami nyilvánosságban az oroszbarát narratívák erősebbek. Kritika nélkül terjed például hír arról, hogy az ukránok maguk gyújtották fel az egyik atomerőművüket. Nyugati sajtóbeszámolókra nem hivatkoznak a kínai médiában, így például az ukrán hadsereg meglepően sikeres ellenállásáról sem olvashatóak hírek. Az orosz állami RT hírtelevíziónak (amit az unióban a háború kitörése után betiltottak) 11+ millió követője van a kínai közösségi médiában, a mainstream kínai lapok pedig előszeretettel hivatkoznak rájuk.

A kínai nyilvánosságban a háborúval kapcsolatban az egyik legfontosabb, visszatérő narratíva az Egyesült Államok felelősségét firtatja. Cikkek jelennek meg például arról, hogy "nyerészkedik az amerikai hadiipar az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokon". A kínai állami beszámolók szerint az Egyesült Államok álhíreket terjeszt a konfliktusról, és Kínát akarják befeketíteni.