Ahogy várható volt, a NATO-csúcson jóváhagyták, hogy Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is új NATO-hadtesteket állítsanak fel. Eddig a balti államokban és Lengyelországban voltak ilyen hadtestek, tehát összesen most már nyolc országban lesznek jelen a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. (Szijjártó Péter külügyminiszter délután azt mondta a tervről: a honvédség meg tudja védeni Magyarországot.)

A NATO arról is döntött, hogy 40 ezer további katonát küld a szövetség keleti határaira.

A találkozó előtt levetítették Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetét, aki a NATO repülőgépeinek, tankjainak egy százalékát kérte a NATO-tól, hogy megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, igyekeznek minden lehetséges segítséget megadni Ukrajnának, és szállítanak védekezéshez használható eszközöket, viszont nem kockáztathatják a háború továbbterjedését.

A NATO kibervédelmi támogatást nyújt Ukrajnának, illetve segít védelmet építeni a nukleáris és biológiai fenyegetéssel szemben is. Stoltenberg szerint „teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét”, ha az oroszok vegyi fegyvert vetnének be. Márpedig szerinte aggasztó, hogy az oroszok többször ezt az alaptalan vádat fogalmazták meg Ukrajnával és a NATO-val szemben, ami alkalmas lehet arra, hogy ürügyet adjanak a saját támadásuknak.

Stoltenberg felszólította Kínát, hogy ne nyújtson se gazdasági, se katonai támogatást Oroszországnak, hanem használja befolyását a béke előmozdítására.

Percről percre tudósításunk a háborúról.