Metán sűrű felhőit figyelték meg műhold segítségével egy alabamai szénbányavidék közelében. A Kayrros SAS adatainak elemzése alapján február közepe óta legalább három csóvát észlelt az Európai Űrügynökség Sentinel-5P műholdja, amely a Fekete Harcos-medencéből indult ki.

A geoanalitikai cég szerint a csóvákat több forrás is generálhatta. Az egyes kibocsátások becsült elhelyezkedése 20 kilométeren belül volt öt bányától vagy bányacsoporttól.

A földgáz elsődleges alkotóeleme, a metán a szénbányászat során kiszabadulhat a talajból, amikor a kőzetrétegek vagy a szénrétegek megrepednek. Az üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál 84-szer több hőt köt meg a légkörben abban a két évtizedben, amit a légkörben tölt. A tudósok szerint a felmelegedés elleni küzdelem egyik legkönnyebben elérhető célja lehetne a szándékos metánkibocsátás leállítása a fosszilis tüzelőanyagok előállítása és szállítása során.

Észak-Alabamában jelenleg is szén-, gáz- és olajkitermelés folyik. A régióban 2019 januárja óta végzett műholdas megfigyelések több tucat rendkívül erős gáz kibocsátását mutatták ki. Az alabamai Környezetgazdálkodási Minisztérium közölte, hogy a megfigyelések időpontjában nem látszott csővezeték-szivárgás a területeken, és nem jelentettek bányákkal kapcsolatos problémákat, amelyek kibocsátást eredményeztek volna.

A non-profit Global Energy Monitor ebben a hónapban közzétett elemzése szerint a szénbányák több metánt bocsátanak ki világszerte, mint az olaj- vagy gázlelőhelyek. A szénbányák bezárásuk vagy elhagyásuk után még évekig eregethetik a metánt, ha a termelés leállítása után nem zárják le őket. Alabamában több mint egy évszázada bányásznak szenet. (Bloomberg)