orosz-ukrán háború
Elég nagyot hazudott Orbán sajtófőnöke az EU-s pénzekről
2022 március 25., 05:09
Teljes őrületben kvartyog a magyar külpolitika
Ha kicsit alaposabban megvizsgáljuk, hogy miket állít, és miket tesz végül a magyar kormány az orosz - ukrán háború kitörése óta, akkor egészen elképesztő jelenségeket tapasztalhatunk.
Szijjártó Péter a csütörtöki NATO-csúcs előtt arról értekezett, hogyan tudná a magyar delegáció megvédeni Magyarországot a NATO-ban felmerült veszélyes javaslatoktól. Nem az orosz agressziótól, aminek kezeléséről a csúcs szólt, hanem Magyarország hivatalos szövetségeseitől.
"Sajnos az elmúlt időszakban felmerült több veszélyes javaslat is. Világosan és őszintén kell beszélnünk: a légtérzár Ukrajna fölött légi háborúhoz, "békefenntartók" telepítése Ukrajnába pedig szárazföldi háborúhoz vezetne a NATO és Oroszország között. A legfontosabb feladat, hogy ezt elkerüljük."
Hogy mennyire léteztek ezek a veszélyes javaslatok a Szijjártó Péter elméjén kívüli világban? Nagyjából semennyire. Boris Johnson brit kormányfő a csúcs utáni sajtótájékoztatóján a BBC kérdésére elmondta, hogy sem a légtérzárat, sem pedig a katonák küldését nem támogatta egyik tagállam sem. "Nincs olyan nyugati demokratikus állam, amelyik fontolgatná, hogy katonákat küldjön.... és a légtérzár kikényszerítését sem." A lengyel kormány ugyan felvetette, hogy a NATO küldjön békefenntartó alakulatokat Ukrajna nyugati vidékére, ahová az orosz inváziós csapatok még nem értek el, de a lengyel elnök a NATO-csúcs előtti napon már azt mondta, hogy az USA beleegyezése nélkül ezt nem lehet megtenni. Márpedig az USA kizárta katonák küldését Ukrajnába, és Biden elnök megerősítette ezt pénteki lengyelországi látogatásakor is.
A magyar kormány azért dob be teljesen irreálisan dolgokat, hogy utána ha azok nem teljesülnek, akkor azt a magyar kormány győzelmeként adhassák el a hazai választóknak. Ha Orbánék azzal mennek Brüsszelbe, hogy meg kell állítani a pomogácsokat, és sem a NATO, sem pedig az EU nem hoz határozatot arról, hogy jöjjenek a pomogácsok, akkor Orbán európai tótumfaktumként, világszínvonalú tamburmajorként ünnepelheti magát itthon, hogy lám, megakadályozta a pomogácsinváziót. 2013 óta ez a Fidesz taktikája, eddig tökéletesen működött rezsire támadó bürokratákkal, Soros Györggyel, átoperálásra kinézett óvodásokkal.
Közben amikor valóban felmerül a NATO-ban egy intézkedés, akkor a magyar kormány először ellentmondott, de aztán kétszer is engedett. Három héttel a háború kitörése előtt a NATO erősítést küldött az Ukrajnával határos tagállamokba. A felajánlásból azonban nem kért Magyarország, Benkő Tibor honvédelmi miniszter ezt mondta: "Most, a jelenlegi helyzetben, ahol most tartunk, azt kell mondanom, hogy több más országgal szemben mi nem tartjuk helyénvalónak és nem is igényeljük azt, hogy ide NATO-megerősítőerők kerüljenek telepítésre, mi ezt a feladatot el tudjuk látni.” A NATO keleti tagállamaiba azóta folyamatosan érkeznek a katonák, és a háború kitörése óta már Magyarországra is. Előbb március első hetében engedélyezte új erők érkezését a kormány, majd a csütörtöki NATO-csúcson újabb katonák Magyarországra telepítését fogadta el.
Részletesen írtunk arról, hogy hatalmas diplomáciai győzelemként próbálta eladni a magyar kormány, hogy Magyarország heteken belül lehívhat 300 millió euró bizottsági támogatást. A kormány ezt úgy próbálta beállítani, mintha Orbán Viktor múlt pénteki, Ursula von der Leyennek küldött levele hatására jöhetne a pénz. Holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Orbán az RRF keret megnyitását kérte, de a most jövő summa a REACT-EU nevű program előlege, amelyet már 2020 decemberében, alanyi jogon, már elnyert Magyarország. Az ezzel kapcsolatos kormányzati hazugságok csúcsát Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő adta elő a Twitteren, amikor arról írt, hogy "Küldetés teljesítve: Orbán miniszterelnök levelére válaszul Magyarország 300 millió euró támogatást kap az RRF-ből". A szövegből két dolog nem igaz: hogy Orbán levelének köze lenne ehhez a pénzhez, és hogy az RRF-ből érkezne ez a sok pénz.
Visszatérő állítása a magyar kormány tagjainak, hogy már félmillió menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából. Múlt pénteken Orbán 450 ezer menekültről tájékoztatta az Európai Bizottságot. "Mára több mint 500 ezer Ukrajnából érkező menekültet fogadtunk, a számuk napról napra emelkedik" - mondta egy csütörtöki interjújában Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár a Portfoliónak, míg pénteken Menczer Tamás az Indexnek "Már mintegy félmillió menekült érkezett hazánkba" mondatot mondta ki. Szijjártó Péter pedig már szerdán bemondta a félmillót: "már több mint félmillióan érkeztek a szomszédos országból", nyilatkozta 23-án. E számokra hivatkozva kér a magyar kormány még több pénzt az Európai Bizottságtól. Közben március 24-én a magyar kormány az ENSZ-nek csak 336,701 Ukrajnából érkezett menekültről számolt be. Közülük pedig nagyon sokan már el is hagyták Magyarországot, és csak órákra, esetleg napokra álltak meg itt, és ebben a 336 ezres számban ők is benne vannak.
Rendkívül érdekes ellentmondás van a magyar kormány fegyverszállításokról szóló kommunikációja és a kormány saját határozata között. Nézzük előbb a kommunikációt:
"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén" - Szijjártó Péter, március 25. Ehhez képest itt egy idézet egy jelenleg is hatályos kormányhatározatból, március 7-ről:
Bonyolultabban van írva, mint a "nem engedjük át a szállítmányokat" politikai szöveg, de arról szól, hogy átenged a kormány fegyverszállítmányokat, csak éppen nem közvetlenül Ukrajnába, hanem egy harmadik országot is érintenie kell a felszerelésnek, mielőtt Ukrajnába lépne. Mivel az EU-s fegyverszállítmányok célbajuttatását Lengyelország vállalta, ezért nem kellett nagy áldozatot vállalnia a magyar kormánynak e kitétellel, hiszen a fegyverek mindenképpen a lengyel határon jutnak be Ukrajnába.
A kormány minden kritikát lesöprő érve annyi, hogy az ellentmondásokra rámutatók háborúba akarják sodorni Magyarországot, míg ők a békéért küzdenek.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.