Orbán Viktor kéri a pénzt, amit tavaly visszautasított
2022 március 22., 12:53
Elég nagyot hazudott Orbán sajtófőnöke az EU-s pénzekről
Havasi Bertalan csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy
„300 millió euró uniós forrás nyílhat meg rövidesen Magyarország számára. Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez címzett levele nyomán a testület lehetővé tette, hogy hazánk előleget kapjon az EU egyik újjáépítési alapjából. A baloldal uniós forrásokkal kapcsolatos hazugságainak ékes cáfolata, hogy kevesebb mint egy hét után Orbán Viktor kezdeményezése beindította az Unió gépezetét, és a Bizottság a REACT-EU rendelet módosítására tett javaslatot”.
A kormány sajtója rögtön lelkendezett:
- Célt ért a miniszterelnök levele, hazánk előleget kap egy uniós újjáépítési alapból - írta a Magyar Nemzet.
- Megbukott a baloldal hazugsága: újabb uniós pénzek jönnek Magyarországra - számolt be az Origo.
- Orbán Viktor levele után háromszázmillió eurós forrás nyílhat meg Magyarország előtt - állította az Index.
Csakhogy a valóságban Orbán levelének semmi köze sincs ahhoz a 300 millióhoz, aminek az érkezését a magyar kormány ünnepli.
Ezt a pénzt ugyanis mindenképpen megkapta volna Magyarország, függetlenül attól az 5800 milliárd forinttól, amit Orbán Viktor a levelében követelt. Amiről a mostani bizottsági javaslat szól, az csupán annyi, hogy egy 2020 decemberében megítélt keretet gyorsabban és rugalmasabban lehet elkölteni, mint ahogy az eddig érvényes szabályokból következett volna. Ráadásul a brüsszeli javaslat nem Magyarországról szól, hanem mindegyik tagállamról, ahová sok ukrán menekült érkezett.
Orbán egy másik bödönből akart merni
Az Európai Unió 2020-ban létrehozott egy gigantikus mentőcsomagot, hogy segítse a kilábalást a járvány okozta recesszióból. A csomag egy nagy és néhány kisebb programból áll. Az egészet úgy hívják, hogy Next Generation EU.
Az innen lehívható pénz legnagyobb része az úgynevezett RRF, azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Orbán Viktor múlt pénteki levelében ennek a kiadását sürgette. Ez az igazán nagy pénz a Next Generation EU-ból, de csak annak a tagállamnak jár belőle, amelyiknek a pénzköltési tervét a Bizottság és a Tanács is jóváhagyja. De még akkor is csak részletekben folyósítják, mert rendszeresen ellenőrzik, hogy a tervnek megfelelően költenek-e belőle a tagállamok. Eddig 22 ország tervét hagyták jóvá, a magyar kormányét még nem. Orbán Viktor a levelében azt követelte, hogy a magyar tervet mihamarabb hagyják jóvá, és lazítsanak a terv elbírálásának kritériumain is, mert a háború miatt nagy a baj, sürgősen kell Magyarországnak a pénz.
A Next Generation EU-n belül azonban vannak egyéb programok is, amelyekről nem kell külön tervet jóváhagyatni. Itt már korábban is létező EU-s támogatási programokra öntött friss pénzek vannak. Ide tartozik a Horizon2020 nevű tudományos-kutatási program kiegészítése, a vidékfejlesztésre szánt InvestEU program megtoldása, vagy éppen a JTF (Just Transition Fund), amiből a zöld energiára átállás veszteseit, például a szénbányászokat lehet kárpótolni.
És ezek közé tartozik a REACT-EU nevű program is. Ebből kaphat most Magyarország egy nagyobb előleget.
A bödön, ami kinyílik
A REACT-EU egy összesen 50 milliárd eurós program, ami tipikusan azért van, hogy amíg nem sikerül lehívni az RRF-t (amit Orbán a levelében kért), addig is lehessen friss pénzekhez hozzáférni, különösebb tervezési munka nélkül. A REACT-EU lényege ugyanis az, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban már elfogadott programokat meg lehessen hosszabbítani 2023-ig.
Ezt a pénzt a tagállamok papíron már 2020 decemberében megkapták, lehetett tudni, hogy ki mennyire jogosult belőle. Ez Magyarország számára sem új pénz. Ami újdonság, hogy csütörtökön az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a keretből még felhasználható pénz 45 százalékát előre megkaphassák azok az országok, ahová nagyon sok ukrán menekült érkezett a háború kitörése óta.
Az eredeti menetrend szerint a keretből 11 százalékot lehetett előre lehívni, a többit pedig utólag elszámolni, ahogy a programok kifutnak, és vannak már számlák és teljesítési igazolások - addig a tagállamok a saját költségvetésükből meghitelezik a pénzt, mint általában az EU-s támogatások esetében szokás. Az új javaslat az, hogy az előleg minden tagállam számára legyen inkább 15 százalék, de Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Észtország és Csehország esetében ennél is sokkal magasabb, 45 százalék.
Azért pont ezek az országok vehetnek fel nagyobb előleget, mert ezekbe az államokba a lakosság 1 százalékát meghaladó számban érkeztek menekültek a háború kitörése óta. További újítás, hogy az előleget infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra is lehet költeni, vagyis olyan új feladatokra, amelyek a menekültválság miatt merültek fel, és nem csak a 2014-20-as programok meghosszabbítására, mint azt eredetileg szánták.
Ehhez a 45 százalékos előleghez három olyan ország is hozzájuthat most, amelyeknek az RRF elköltéséről szóló tervét a Bizottság még nem hagyta jóvá: Lengyelország, Bulgária és Magyarország. Innen is látszik, hogy az Orbán által kért pénznek, és ennek a pénznek nincs köze egymáshoz.
Az a 300 millió euró, ami várhatóan heteken belül hozzáférhető lesz a magyar kormány számára, tehát egy olyan keretből való, amit a magyar kormány egyébként is megkapott volna, 2023 végéig. Erről nem volt eddig sem vita.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.