Hosszú interjút adott Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök az Economist című brit hetilapnak. Az alábbiakban rövidítve összefoglaljuk, hogy néhány fontos ügyben miket mondott.

• Készült-e tudatosan arra, hogyan viselkedik majd, ha elkezdődik a háború?

Senki közülünk erre nem készülhetett fel. Nem tudod előre elképzelni, hogy milyen ez, így azt se, hogy mit fogsz csinálni.

• Hogyan értesült, hogy elkezdődött?

Otthon voltam, a kijevi házunkban. A feleségem és a gyerekeim ébresztettek, hogy robbanásokat hallottak. Percekkel később hivatalosan is értesítettek a rakétákról.

• Győzhet Ukrajna?

Hiszünk a győzelemben. Lehetetlen bármi másban hinni. Biztosan győzünk, mert az otthonunk, a földünk és a függetlenségünk a tét. Csak idő kérdése.

• Mit lehetett volna korábban tenni, hogy ne legyen háború?

Oroszország elleni megelőző szankciókkal több ideje lett volna Ukrajnának katonaliag felkészülni. Kértem Bident és Merkelt, aztán Scholzot is, hogy az Északi Áramlat 2-t állítsák le korábban.

• Mennyire elégedett a nyugati segítséggel?

Macron és a franciák félnek Oroszországtól, ezért nem akartak fegyvereket adni.

A britek sokkal inkább segítenek.

A németek egyensúlyoznak. Figyelik a saját közvéleményüket, sokszor kivárnak. Szerintem sokszor tévednek.

Nyugaton sokan nem bánnák, ha elnyúlna a háború, mert az meggyengíti az oroszokat. Akár annak árán is elfogadják ezt, hogy rengetet ukrán ember élete veszik el közben.

Mások azt akarják, hogy a háborúnak gyorsan vége legyen, hogy ismét kereskedhessenek Oroszországgal.

És a leggazdagabb országok közül néhányan elismerik, hogy a nácizmus kerekedett felül Oroszországban, és valóban azt akarják, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút.

Van néhány kisebb, gyengébb állam is, akik ugyanígy elvi, humanista alapon támogatnak minket.

És vannak országok, amelyek csak abban érdekeltek, hogy az egésznek gyorsan vége legyen, akárhogyan is. Ezek a kormányok Oroszország kihelyezett irodáinként működnek Európában.

• Az orosz veszteségekről

Meg se siratják a halottjaikat. Ezt én nem is értem. Egy hónap alatt 15 ezer orosz katona esett el. Mi ebben a háborúban nyolc év alatt vesztettünk el ennyi embert. Az oroszok mint a tűzifát a kemencébe, úgy dobják oda az embereiket. El se temetik őket. A hulláik az utcákon hevernek. Sok városban a katonáink alig tudnak levegőt venni a bűztől. Az oszladozó hús szagától. Rémálom az egész.

• Az ellenállás szelleméről

Rettenthetetlen katonáink a mai napig védik Mariupolt. Elmehettek volna, ha akartak volna. Már rég elmehettek volna, de nem hagyják el a várost. Tudja, hogy miért? Mert még ott vannak a lakók és a sebesültjeik. És az elesett bajtársaik holttestei. Az ukrán védők azt mondják, hogy ott kell maradniuk, hogy eltemessék őket, és megmentsék a sebesültek életét. És amíg van élő ember a városban, addig őket meg kell védeni. Ez az alapvető különbség a két oldal között, amit az egész világnak meg kell értenie.