Számos összetevője lehet az országgyűlési választások eredményének. A most lezárult ciklus legtartósabb problémáját számos szempontból (egészségügy, gazdaság, hétköznapi élet) kétségtelenül a koronavírus-járvány okozta. A kormány a kampány végén már a sikeres járványkezelést hangsúlyozta. De tényleg így gondolták-e ott, ahol a legtöbb áldozatot szedte a covid?
45 510 áldozata volt hivatalosan a járványnak Magyarországon a választás hétvégéjén. Magas szám, különösen úgy, hogy Orbán Viktor 2020 szeptemberében, a második hullám beindulásakor kijelentette: „Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük.”
Az első hullámot 2020 tavaszán valóban sikeresen védte ki Magyarország, a 609 hivatalos áldozat nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsonynak számított. „Nézem a spanyol, francia adatokat, tehát nálunk jobb módú országokban a betegség jobban arat, több áldozatot szed, mint Magyarországon” - mondta Orbán akkor. A második hullámban, 2020 őszén ez már egyáltalán nem volt igaz, az áldozatok száma felugrott 11 589-re, ekkor már csak néhány közép- és kelet-európai országban volt rosszabb a helyzet. A harmadik hullám ennél is halálosabb volt 2021 tavaszán: 17 848 covidos halálesetet jelentettek. A tavaly őszi negyedik hullámban is 9 058 koronavírus-fertőzött hunyt el, de itt már érződött az oltások hatása. Még az idei ötödik hullámban is 6 600 fölött van a covidos halottak száma.
Miután az egy főre jutó covid-halálozásokban Magyarország az élre ugrott Európában tavaly tavasszal (időnként a világban is a legrosszabb mutatót produkálva), a kormány elkezdte azt kommunikálni, hogy minden országban más módszerek szerint kerülnek be a statisztikába a koronavírusban elhunytak. Ezért azt kell nézni, hogy az előző évekhez képest mennyivel haltak meg többen Magyarországon a járvány idején.
Az alábbi térképen azt látszik, hogy a 2015-19 közötti évek halálozási átlagához képest mennyivel többen haltak meg 2021-ben (és 2020-ban).
A megyék adataira rátettük azt is, hogy mennyivel nőtt a Fidesz pártlistás támogatottsága 2018-hoz képest.
Nehéz erős vagy akárcsak közepes összefüggést találni a covid pusztítása és a Fideszre adott szavazatok között.
2021 volt az az év, amikor a tavaszi és az őszi hullám is nagyon sok áldozattal járt. Nógrád megyében volt a legmagasabb (27,43 százalék) a többlethalálozás a járvány előtti utolsó évek (2015-19) átlagához viszonyítva. (Itt már 2020-ban is 8 százalékkal többen haltak meg, mint az utolsó covid nélküli évek átlagában.)
Ehhez képest a Fidesz jelentősen, 11 százalékkal növelte a támogatottságát Nógrádban 2018 óta, ha a listás szavazatokat nézzük. Ez a negyedik legmagasabb növekedés a megyék között.
Hajdú-Biharban is kimagasló volt a többlethalálozás (24,91 százalék) tavaly. Ez eleve a Fidesz erős bázisa volt, de még a korábbi listás eredményt is túlszárnyalta a párt 11,6 százalékkal.
Tolnában és Szabolcsban is 20 százalékkal többen hunytak el tavaly, mint a járvány előtti években. (Szabolcsban már 2020 őszén is nagyon magas volt a többlethalálozás.) A két megye a középmezőnyben helyezkedik el abban az összehasonlításban, hogy mennyivel növelte a Fidesz a támogatottságát. (Ami azért így is úgy nézi ki, hogy Tolnában 53,64 százalékról 58,95 százalékra nőtt az az arány, amit az összes pártlistás szavazatból megkapott a Fidesz. Szabolcsban meg 54 százalékról 62-re tornázták fel ezt a mutatót.)
A másik oldalról.
Békésben, Budapesten és Zalában volt a legalacsonyabb a többlethalálozás. Vagyis a többi megyéhez képest itt viszonylag jól sikerült a védekezés.
Zala ehhez képest csak a 14. a Fidesz eredményén legtöbbet javító megyék listáján, Békés a 15., Budapest pedig a 17.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.