Messze Szabolcs-Szatmárban volt a legrosszabb a Covid-fertőzöttek túlélési esélye, Budapesten a legjobb
A hivatalos koronavírushonlapon valamiért egyáltalán nincs adat arról, hogy megyénként hogyan alakult a halálozások száma. Annyit lehet megtudni, hogy hányan hunytak el Budapesten, illetve vidéken. Ez az arány most 18-82 százalék, megfelel a lakosságaránynak.
Ha az operatív törzs tájékoztatása nem is ad releváns információt, a Központi Statisztikai Hivatal oldalán találunk adatot arról, hogyan alakult Magyarországon megyénként az összhalálozás hetente, illetve negyedévente. Ezekben a statisztikákban ugyan nincs feltüntetve a halálozás oka, de arra lehetőséget ad, hogy kiderüljön, mennyivel többen haltak meg a megyékben az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A koronavírus áldozatainak a száma országosan novemberben ugrott meg igazán, decemberben is nagyon sokan haltak meg a járványban az operatív törzs hivatalos adatai szerint. Olyan sokan haltak meg ekkor, hogy az év utolsó két hónapja volt a leghalálosabb az elmúlt 20 évben. Ezért az utolsó negyedévet hasonlítottuk össze a tavalyi hasonló időszakkal a KSH összhalálozásról szóló statisztikáiban.
Két megyében ugrik ki a többinél is jelentősebben a többlethalálozás tavaly év végén: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Nógrádban.
Szabolcsban 69 százalékkal többen haltak meg 2020 utolsó három hónapjában, mint 2019-ben. Pedig lakosságarányosan ekkor messze nem Szabolcs volt a legfertőzöttebb megye. (A fertőzöttek száma aztán február elejére berobbant Szabolcsban is.)
Vagyis messze Szabolcsban volt a legrosszabb a fertőzöttek túlélési esélye.
Októberben olyan rossz volt a helyzet, hogy a háziorvosokat korra való tekintet nélkül elkezdték berendelni kórházi munkára. A Jósa András kórház aztán közleményben sietett leszögezni, hogy „az alapellátásból érkező kollégák a kezdeti ijedtséget követően kihívásként és a szakmai együttműködés részének tekintettek a feladatra”.
Novemberben pedig a nyíregyházi megyei kórház főorvosa, Szűcs Attila az ATV-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett intenzív osztályon annyi a koronavírusos, hogy nem tudják az elvárt, magas színvonalú ellátást biztosítani. Erre megint jött egy kórházi közelmény, amiben felháborodottan határolódtak el saját főorvosuk nyilatkozatától, és azt közölték, hogy „a többszörös terhelés, a beáramló betegek nagy száma ellenére is korszerű eszközökkel, a világon most fellelhető legkorszerűbb terápiával biztosítjuk betegeink gyógyítását, ennek érdekében orvosaink, ápolóink mindent megtesznek.”
A megyei kórház főigazgatója, Adorján Gusztáv októberben hunyt el, koronavírusban.
Nógrádban sok fertőzöttre sok halott jut
Ha a regisztrált fertőzöttek számát lakosságarányosan nézzük, akkor a negyedik negyedévben Nógrádban volt a legtöbb igazolt új koronavírusos beteg. A sok betegre sok áldozat is jut, a többlethalálozási listán Nógrád a második, Szabolcs mögött.
Nógrádban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, de a legerősebb gazdaságú megyékben is pusztított a vírus: Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban is messze átlag felett volt a többlethalálozás.
Sok fertőzött és sok áldozat volt Zalában és Vasban is. A déli, alacsonyabb halálozás oka lehet az is, hogy itt vannak orvosegyetemek (Pécs, Szeged, Debrecen), amik jelentős szerepet játszottak a fertőzöttek ellátásában.
Több ok miatt is inkább tájékoztató jellegű a következő adatsor, ugyanakkor érdekes. Az új fertőzöttek számáról jelentett hivatalos adatokat vetítettük rá a KSH-s adatokból kiolvasható többlethalálozásra az utolsó negyedévben. (Fontos megjegyezni: nem lehet tudni, hogy átlagosan mennyi idő telik el a megfertőződés és a halálozás között, ezért ez a két szám így nem fedi egymást pontosan. De az októberben emelkedő fertőzöttségi adatok jelentek meg november közepétől a megugró halálozási adatokban, ezért a negyedéves összehasonlítás mégis adhat viszonyítási alapot. Azt sem tudjuk, hogy a többlethalálozás mennyiben fedi le a járvánnyal összefüggésbe hozható haláleseteket. Ugyanakkor a koronavíruson és annak következményein, így az egészségügyre nehezedő, a normál ellátást jelentősen befolyásoló nyomáson kívül nem volt olyan tényező, ami emelte volna a halottak számát. Az egészségügy békeidőktől eltérő működése növelhette a nem koronás betegeket halálozását is, de ezt is tekinthetjük a járvány következményének.)
Budapesten volt a legalacsonyabb a többlethalálozási arány
A többlethalálozási lista legvégén Budapest van a negyedik negyedévben. Tavasszal a fővárosban volt lakosságarányosan a legtöbb áldozat. Ősszel ez már megváltozott.
A fővárosban október és december között az új koronavírus-fertőzöttek aránya eleve átlag alatti volt. De közülük is az áltagosnál jóval kevesebben hunytak el, vagyis a fertőzötteknek Budapesten volt a legjobb esélye arra, hogy túlik a betegséget. Vélhetően a jobb egészségügyi ellátásnak köszönhetően, a tavaszi első hullám tapasztalait is itt használhatták fel a legjobban. Ez lehet igaz Pest megyére is, aminek a lakóit is nagyrészt a fővárosban láthatták el.