Bőséggel fedezi az állam számára a frissen kihirdetett sztrádakoncesszió költségét a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek után beszedett útdíj – ez a megállapítás vonható le a Világgazdaság szerint a koncessziós eljárás összegzésének dokumentuma és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) statisztikái alapján.

A kormányközeli gazdasági lap diszkréten csak annyit közöl, hogy a "nyertes egy magyar konzorcium, amelyet a Themis Magántőkealap vezet". Valójában Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei nyerték az autópálya koncessziót 35 évre, ez talán a valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzés, a G7.hu pedig úgy számolt, hogy évi 46 milliárd forinttal gazdagodhat a Mészáros-Szíjj páros.

A Világgazdaság cikke szerint a koncessziós időszak kezdetén – ez az átadás-átvétel folyamatának lezárása miatt valamikor 2023 eleje lesz – az állami üzemeltetésben lévő útszakaszok hozzávetőlegesen kétharmada, 1234 kilométer gyorsforgalmi út kerül a koncesszor üzemeltetésébe. Az összes tervezett koncesszori gyorsforgalmiút-fejlesztés megvalósulása után a Themis 2048 kilométer hosszú útszakaszért fog felelni, ezzel értelemszerűen kiemelt pozíciót tölt be a hazai gyorsforgalmiút-fejlesztési és -üzemeltetési piacon.

Ennek a feladatnak az ellátásáért az állam évente nettó 96,201 (bruttó 122,17) millió forintot fizet kilométerenként

- írta a VG.

Ez az úgynevezett rendelkezésre állási díjból (rád), valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból (ráaszd) tevődik össze. A minimális hosszt, tehát 1234 kilométert alapul véve a teljes költség egy évre vetítve nettó 118,712, bruttó 150,76 milliárd forint.

Az eltervezett és feltételül szabott beruházások befejezése után fennálló 2048 kilométernyi pálya esetén ugyanez nettó 197,02, bruttó 250,2 milliárd forint. Ennyit kell tehát maximum kifizetni a központi költségvetésből a piaci szereplőnek a koncessziós megbízásért.

A cikk szerint azonban ez bőven megéri az államnak, hiszen a megfizetett e-útdíjak messze meghaladják a rád és a ráaszd szintjét, ráadásul szemmel látható növekedést mutatnak. "Míg 2019-ben nettó 217,58, bruttó 276,32 milliárd forintot könyvelt el ezen a címen a NÚSZ, addig 2020-ban ez már nettó 219,1, bruttó 278,26 milliárdon állt meg. Ennél jóval markánsabb felfutást mutat a 2021-es év, amikor nettóban számolva szűk 250, bruttóban több mint 317 milliárd forinton teljesült az e-útdíj-bevétel" - írta a VG.

Ráadásul az e-útdíjak több mint felét, körülbelül 55 százalékát külföldi járművek fizetik meg.