Azt hiszem, most meg tudom fogalmazni, miért nem jó vonal a Belügyminisztériumnál tudni az oktatást és az egészségügyet - kezdi Feszülő ellentmondások című Facebook-posztját L. Ritók Nóra.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője azután írt, hogy olvasta Pintér Sándor szerepléseit a parlamenti bizottságok előtt. Az Orbán-kormány örökös belügyminisztere a kormányfő döntése alapján különös módon a közoktatásért és az egészségügyért is felel majd az előttünk álló ciklusban. A közoktatásról szerdán kifejtett nézeit ebben a cikkben foglaltuk össze, Pintér azt mondta például, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”. Pintér egészségügyről vallott elképzeléseit pedig itt olvashatja.

Szemben Pintér rendpárti nézetivel, L. Ritók azt írja, hogy „az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szociokulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom. Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként”.

Mint L. Ritók írja, az oktatásban és az egészségügyben is szükség van a szabályokra, „de ez nem írja felül az empatikus attitűdöt, amit elvár tőlem a szakmaiság. Itt lehet visszakérdezni… és elvárható a türelmes magyarázat. Ha kell, többször is. Az oktatásban gondolkodó embereket szeretnénk nevelni, ami azt jelenti, hogy nem gond a megkérdőjelezés, teret kell adnom a vitának, mert ez is egy fejlesztés”.

Mindezzel szembeállítja Pintér világát. „A rendőrség az más. Ott minden leszabályozott, nincs visszakérdezés. Ott végrehajtás van. A felettesnek való engedelmeskedés az alap. Aki megkérdőjelez, az nem jó csavar a gépezetben. Ott egy merev katonai hierarchia elvei szerint szerveződik a munka. Az empátia az ilyen rendszerekben másodlagos. Az utasítást végre kell hajtani, akkor is, ha nyilvánvalóan rossz döntésen alapul”

L. Ritók szerint a rendőrségnek is megvan a maga helye és funkciója. „A rendvédelem, a bűnözés visszaszorítása, a közlekedési szabályok betartása, az emberek biztonságának garantálása, stb. De az attitűd ami a rendőrségen van, fényévekre van attól, ami a pedagógiában….”

Pintér közölte azt is, hogy továbbfejlesztené az iskolaőr-rendszert, meg azt, hogy „a rend az alapja mindennek”, és azt is, hogy ő maga jogot is végzett, a pedagógusok által alkalmazott polgári engedetlenséget nem ismeri a magyar jogrend, ezért nem tudja elismerni, az nem is fogadható el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Erre reagált L. Ritük úgy, hogy „amit ma olvashattam, a miniszteri viszonyulást, az iskolarendőrről, a kamerarendszerről, a polgári engedetlenség megkérdőjelezéséről, stb. mind iszonyatos erővel mutatja ezt az ellentmondást.

Az ilyen ellentmondások pedig szétfeszítik a rendszereket. Lehet, hogy rend lesz…. de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni. A munkánk lényege vész el. És én nem akarok erőből kikényszerített rendet”.

Az Igazgyöngy vezetője hozzátette: „én olyan világot szeretnék, ahol az emberek empatikusak, támogatják egymást. Ahol együtt alakítják az együttélés szabályait, és nem a központi döntések határozzák meg, milyen legyen az, amivel csak annyi dolgunk lehet, hogy betartjuk, különben.....Ha az oktatásban és az egészségügyben elveszítjük az empatikus attitűdöt, milyen életünk és milyen jövőnk lesz? Mert kétféle attitűddel nem szerepelhetünk egy rendszerben. A Belügyminisztérium rendszerében a katonai hierarchia attitűdje a meghatározó. Ami oda tartozik, annak úgy kell működnie.