Egy új tervezet szerint Új-Zélandon fizetni kellene a mezőgazdasági kibocsátások után is, így próbálnák meg visszafogni az ország egyik legnagyobb üvegházhatású gázforrását, a sokat böfögő juh- és szarvasmarha-állományt - írja a Reuters. Ha bevezetnék, ez lenne az első olyan ország a világon, ahol a gazdák fizetnének az állattartásból származó gázkibocsátásokért - közölte a környezetvédelmi minisztérium. Az 5 millió lakosú Új-Zélandon mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh él.

A teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel fele a mezőgazdaságból származik Új-Zélandon (főként metán), de a mezőgazdasági kibocsátások korábban mentesültek az ország kibocsátáskereskedelmi rendszere alól. Emiatt jócskán érte kritika a helyi vezetést.

A kormány és a mezőgazdasági termelők képviselői által összeállított tervezet szerint a gazdáknak 2025-től fizetniük kell a gázkibocsátásukért. A rövid és hosszú élettartamú mezőgazdasági gázok külön lesznek beárazva, bár mennyiségük kiszámítására egyetlen mérőszámot fognak használni.

„Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe juttatott metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani ennek megvalósításában” - mondta James Shaw éghajlatváltozási miniszter.

A javaslat ösztönzőket tartalmaz azon mezőgazdasági termelők számára, akik takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, míg a gazdaságokban folytatott erdőgazdálkodás a kibocsátások ellentételezésére használható. A rendszerből származó bevételeket kutatásra, fejlesztésre és a gazdálkodóknak nyújtott tanácsadásra fordítják. A rendszerről szóló végleges döntés decemberben várható.