Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta az Európai Feltalálói Díjat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amivel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.

Az elismeréssel Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen tüntették ki.
"Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat" – mondta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Karikó 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től újra Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van.

Itt vált a kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozidmódosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak, eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez.

A Covid-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben - idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.

Az Európai Szabadalmi Hivatal a díjat minden évben olyan feltalálóknak adja oda, akik a kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez. (MTI)