A Főváros átalakítja a parkolási zónákat, emelkednek a parkolási díjak, és három másik területen is díjemelést terveznek ősztől. A fővárosi közgyűlés elé kerülő indítványokról Kiss Ambrus beszélt csütörtökön a Városházán.

Parkolás

Eddig 27 különböző fizetési zóna volt Budapesten, öt különböző díjtétellel, különböző üzemidőkkel. A tervek szerint összesen négy zóna lesz: A, B, C és D. Az A zóna díjtétele óránként 600 forint lesz, 8 és 22 óra között kell majd ezekben fizetni. A B zónában 450 forint lesz a parkolási díj, itt 8–20 óra között kell fizetni, a C zóna 300 forintos lesz 8–18 óra közötti idősávval. A legolcsóbb a 200 forintos D zóna lesz, ami 8–18 óra között lesz fizetős. Mindenhol maximum 3 órát lehet majd parkolni, kivéve a D zónában, ott nincs ilyen korlátozás. Elvileg ősztől indulhat az átalakítás. A zónák pontos határain még dolgoznak.

Három emelés

Az idősotthonokban, a közétkeztetésben és a BKV díjaival kapcsolatosan is lesznek emelések. Egy fővárosi idősotthonban most átlagosan 3300 forint az ellátási díj, egy államiban 3803 forint, egyháziban 6023 forint, a nonprofit szervezeteknél ugyanez átlagosan 6598 forint naponta. A fővárosi intézményekben a díjat 10%-kal emelik, a későbbiekben azt tervezik, hogy a nyugdíjemelés mértékéhez fogják igazítani ezt az árat. Kiss Ambrus elmondta, van ezekben az otthonokban egy üvegplafon. Ez azt jelenti, hogy az ellátott jövedelmének a 80%-át nem haladhatja meg az ellátási költség. Az ellátottak 20-25 százaléka már most beleütközött ebbe az üvegplafonba, így őket valószínűleg nem érinti az emelés.

Jelenleg 99 intézményben 10-12 ezer gyereket étkeztet a főváros. Ezen a területen 15%-kal emelnék a térítési díjat. Erre azért is szükség van, mert közben a nyersanyagok ára 20%-kal emelkedett.

A bérlet és a vonaljegy ára ugyan nem emelkedik, de a napijegy, a csoportos 24 órás jegy, a 72 órás jegy és a heti jegy árát is növelik. A 24 órás jegy árát 1650 forintról 2200-ra emelnék, a Budapest 72 órás jegyét 4150-ról 5500 forintra, és növelnék a pótdíjakat is. A helyszíni pótdíj nyolcról 12 ezerre, az utólag befizetett 16 ezerről 25 ezerre emelkedik, ha a közgyűlés rábólint. A harminc napon túli befizetés 32 ezer helyett 50 ezer forint lesz. Bevezetnek egy új díjtételt. Abban az esetben, ha valaki a büntetéskor úgy dönt, hogy ugyan nincs jegye, de vásárol bérletet, akkor a 12 000 forintos pótdíj helyett csupán 6000 forintot kell befizetnie.

Az emelések szeptember 1-jétől lépnének életbe. Ez előreláthatólag 800 millió pluszbevételt eredményezhet a BKV-nak. Ami nyilván nem oldja meg a tömegközlekedés finanszírozási problémáit, itt most körülbelül 26-40 milliárdos lyuk tátong.

Hol vannak a menekültek?

Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy jelenleg 270 ukrán menekültet szállásol el a főváros, ami közel sem jelent telt házat. Közben sem a BOK Csarnokban, sem a fővárosi szálláshelyeken, sem a civileknél nem jelentkeznek nagy számban új menekültek. Viszont az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az UNICEF is azt állítja, hogy az ő adataik, a Facebook, illetve a Meta bejelentkezési pontjai alapján arra lehet következtetni, hogy több tízezer ukrán menekültnek kell lennie Budapesten.

A főpolgármester-helyettes szerint érzésre valóban sok az ukrán rendszámos autó, és sok ukrán nyelven beszélő emberrel találkozni Budapest belvárosában, de kevés a formális kapcsolat velük. Ezért a főváros a Harvard egyetemmel és más szervezetekkel közösen június 27–28-án workshopot tart. A cél, hogy adatelemzéssel megtudják, mennyi menekült van Budapesten, és kitalálják, hogyan lehet őket elérni. Információs központot szeretnének felállítani, hogy fel tudják venni a kapcsolatot velük. Mert jelenleg semmit sem tudni ezekről az emberekről.

A Meta adatai alapján úgy tűnik, hogy napi szinten is tízezer ember lépi át a magyar határt Románia és Ukrajna felől, ezzel szemben a BOK Csarnokban és a pályaudvarokon sem tolonganak az emberek. Kiss Ambrus azt mondta, egyelőre rejtély, hogy mivel utaznak, és hol élnek ezek a menekültek.