Mivel a jégkármérséklő rendszer (Jéger) több generátorkezelője is halálos fenyegetést kapott, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást. A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. A súlyosodó szárazság miatti elkeseredettség hatására egyre szélesebb körben terjednek azok az elméletek, miszerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A jégkármentesítő rendszert okoló gazdák szerint négy éve működő rendszerrel 2–3 kilométer magasra lőtt ezüst-jodid miatt kerüli el őket az eső.

Az országos jégkármentesítő rendszer úgy működik, hogy az Országos Meteorológiai szolgálat által megküldött riasztás alapján bekapcsolják az automata generátorokat. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot éget el, az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ahol a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Teljesen nem tudja megszüntetni a zivatarfelhőket vagy a jégesőt, de lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer használata nélkül hullanának le, így kisebb kárt okoznak a terményekben. A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. A riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.

A hvg.hu beszámolója szerint a hét elején az agrárkamara emberei majdnem óránként tartottak fórumokat, hogy lenyugtassák a kedélyeket Orosházán, Tarhoson, Bélmegyeren és Mezőberényben is. Ennek ellenére Mezőberény polgármestere, Siklósi István a háromórás fórum után mégis a rendszer leállítását kérte. Az orosházi fórumról videót is készített az Oroscafe:

Az Agrárkamara hangsúlyozta, hogy tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni.

Ráadásul az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, a rendkívüli csapadékhiány nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos más országában - ott is, ahol nem működik jégkármérséklés - okoz problémát.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be. (MTI)